A vastagbél emésztőrendszerünk utolsó állomása a bélsár ürülése előtt.  Részei a felszálló, a haránt, a leszálló vastagbél, az S szigmabél valamint a végbél. A vastagbélben kialakuló daganatot másnéven kolorektális rákos megbetegedésnek nevezzük. Tünetei lehetnek a folyamatos hasmenés vagy éppen ellenkezője a székrekedés. A tartósan jelentkező bélgörcs, puffadás, valamint a véres széklet is a figyelmeztető jelek közé tartozik.

A vastagbélrák orvosi kezelésének egyik eszköze a műtéti beavatkozás, amelynek során a daganatot, illetve az érintett bélszakasz egy részét is eltávolítják. Amennyiben túl nagy területet érint a tumor és így nem lehetséges az egészséges bélrészek összekapcsolása, ún. sztómát alakítanak ki (a hasfalon keresztül ürül a széklet egy erre a célra készített tasakba). A regeneráció mértékétől függően megkülönböztethetünk állandó illetve ideiglenes sztómát. Az ideiglenes sztómát a teljes felépülés végeztével megszüntetik. Az állandó sztóma viszont egy életre szóló életminőség változást eredményez.

A másik beavatkozási módszer a sugárterápia, amelynek során célzottan a beteg, rákos területet „bombázzák” röntgensugarakkal. A harmadik kezelési lehetőség a kemoterápia. Ennek során citotoxikus szereket juttatnak el a véráram segítségével a rákos sejtekhez. A negyedik kezelési lehetőség az immunterápia. Ennek eredményeképpen a daganatot tápláló érhálózatot károsítják.

A vastagbélrák lelki hátterében megfigyeléseink alapján az állandósult szorongás, idegeskedés, az ellazulás hiánya áll. Ebben a túlpörgetett világban igen sok pozitív és negatív hatás ér bennünket. A hangsúly itt a negatív hatásokon van. Megfelelő védekezés és problémakezelés hiányában nem  vagyunk képesek túltenni magunkat bizonyos élethelyzeteken (konfliktushelyzetek, kudarcélmények, emberi és anyagi veszteség). A folyamatos rágódás a problémákon, a múltbeli sérelmeken, hosszú távon a vastagbél rákos megbetegedéséhez vezethet. Jellemző a vastagbél daganatos betegekre, hogy nem képesek feldolgozni és elengedni az őket kínzó problémákat. Tapasztalataink alapján ez a betegség főleg a középkorú és annál idősebb férfiakra jellemző, akik nehezen vagy egyáltalán nem mutatják ki (nem tudják kimutatni) az érzelmeiket. A lelki problémáikat nem beszélik ki sem otthon, sem szakember segítségével (amennyiben ezt tudatosan teszik, akkor ezt többnyire  a gyengeség megnyilvánulási formájaként azonosítják).  Ezek a belső feszültségek, megoldatlan konfliktusok idővel „felörlik” testük regenerációs képességét és részlegesen gátolják immunrendszerük védekezőképességét.

 

Megoldást a stressz csökkentő technikák elsajátítása, a megfelelő mennyiségű passzív és aktív pihenés, gondolkodásbeli váltás (múlt elengedése, tudatos életvitel) és a hatékony konfliktuskezelés jelenthet.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://raknelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr462012157

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása