Kedves Olvasóink,

olyannyira elfoglaltak vagyunk - amit nyilván ti is észleltek a bejegyzések gyakoriságából -, hogy elröppent felettünk a múlt heti blog-születésnap.

Igen, két évesek lettünk!

Tudjuk, hogy divat manapság az ünnepeltnek ajándékoznia, ám maradnánk a hagyományos felállásnál (és mindannyiótokat erre bíztatunk!), és mi kérünk tőletek ajándékot.

Kérünk benneteket, hogy írjátok meg kommentben vagy e-mailben, hogy:

1. Mennyire hasznosak számotokra a cikkek? Tudjátok-e hasznosítani a témákat, tippeket, tanácsokat a mindennapi életetekben?

2. Milyen témákról szeretnétek olvasni nálunk a jövőben? Előfordulhat, hogy bár kiterjedt praxisunk az életvezetés számtalan problematikájával "találkoztat" bennünket, amelyekről mi itt igyekszünk beszámolni, ennek ellenére mégsem írunk egy-egy olyan témáról, amely számotokra fontos lenne.

Köszönjük, hogy ezzel is hozzájárultok a fejlődésünkhöz és a blog sikerességéhez, használhatóságához!

És akkor, hogy a jótanácsok se maradjanak el, íme néhány gondolat a születésnapok ünnepléséről:

1. Ünnepeljük az ünnepeltet! Ne az ünnepelt ajándékozzon, még ha viszonozza is az ajándékozást, tehát ha megvendégeli is az őt felköszöntőket, azért igyekezzen a jeles napon kímélni magát. Ne főzze végig az egész napot, ne azzal teljen a születésnapja, hogy körülugrálja a vendégeket, és a kívánságaikat lesi. Föl lehet írni az "ajándéklistára", hogy kitől milyen segítséget kér, hogy a vendégeskedés is gördülékenyebben történjen.

A háziasszonyok jószokása, hogy minden ünneplést ők szerveznek és valósítanak meg, még a sajátjukat is. Lepjük meg egyszer azzal őket, hogy vagy elmegyünk vendéglőbe, vagy rendelünk otthonra ételt, vagy a család főz helyette! Megérdemli ő is!

2. Legyen az a nap tényleg boldog, szóljon valóban rólunk! Valahogy tüntessük ki magunkat a születésnapunkon. Ajándékozzuk meg magunkat, vagy kényeztessük valahogy testünket, lelkünket. Csináljunk olyan dolgokat aznap, amit nagyon szeretünk! Mi a férjemmel évek óta szokássá tettük, hogy a szülinapjainkon szabadságoljuk magunkat, és vagy elutazunk legalább arra az egy napra, vagy legalábbis azzal töltjük, amit az ünnepelt leginkább szeretne.

Éljünk aznap úgy, mint a királyok, hiszen ez nem is igazán pénz kérdése! De mért ne tehetnénk meg, hogy aznap költünk kicsit magunkra?

3. Ne számoljuk az éveket (úgyse lesz kevesebb, ezt saját tapasztalatból mondom), hanem örüljünk, hogy mi mindent elértünk eddig, vegyük számba, hány kívánságunk teljesült! Tűzzünk ki új célokat, és képzeljük el, amint megvalósulnak!

Örüljünk csak úgy! Én minden születésnapomon úgy kelek, hogy még nem ébredtem föl, még nem tértem magamhoz, a gondolataim még nem kezdtek el áradni, csak egy érzés jön elém: hogy ma valami jó.

Ki szokott ugyanígy érzeni?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.