Valamelyik nap az egyik blog cikkjében kérdezte a szerző arról az olvasóit, hogy mihez kezdenek a hirtelen, semmiből rájuktörő magánnyal, melankóliával. Van, hogy az embernek minden oka megvan a boldogságra, mégsem az örömtől repdes, hanem megmagyarázhatatlan  magányosság…

Mennyire vagy befolyásolható? Meghallgatod mások véleményét és azután döntesz, vagy gondolkodás nélkül elfogadod mások álláspontját? Esetleg nem kéred ki soha mások véleményét és a saját fejed után mész? Attól függetlenül, hogy mi milyen stratégiát választunk a fent…