Rák nélkül... - Utolsó kommentek
blfr4@https://blog.hu
©2024 blog.hu
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/09/az_agydaganat/full_commentlist/1#c35063062
Válasz erre: Az agydaganat
2018-04-20T14:16:14+02:00
2018-04-20T14:16:14+02:00
Luki666
http://blog.hu/user/1351624
Hi, mindenki. Engem 2013-ban műtöttek és diagnosztizáltak Hemanglioblastoma cerebelli-vel 2016-ban kiújult akkor ismét műtét. Elsőnek Dr. Watfa Kerim utánna prof. Dr.Barzó Pál mútött. és azóta tünetmentes vagyok. Luki.
https://raknelkul.blog.hu/2010/08/31/nem_tudok_elaludni_zzzzzzz_gondolattakaritas_lefekves_elott/full_commentlist/1#c23135382
Válasz erre: Nem tudok elaludni!!!!……zzzzzzz…….Gondolattakarítás lefekvés előtt.
2014-05-30T15:56:14+02:00
2014-05-30T15:56:14+02:00
Jociboci
http://blog.hu/user/870026
Én is nagyon sokáig nem tudtam rendesen aludni, de aztán találtam itt pár tippet, ami segített! <a rel="nofollow" href="http://naturkozmetikumok.weebly.com/blog/almatlansag">naturkozmetikumok.weebly.com/blog/almatlansag</a>
https://raknelkul.blog.hu/2012/08/17/vkz-vel_keszitett_interjut_az_agykontrollos_dr_domjan_laszlo/full_commentlist/1#c17591529
Válasz erre: VKZ-vel készített interjút az agykontrollos dr. Domján László
2012-08-21T14:55:36+02:00
2012-08-21T14:55:36+02:00
maci84
http://blog.hu/user/747715
Nagyon tetszett az interjú! Sajnos rám minden igaz volt amit Zita mondott. Még sok ilyen interjút szeretnék nézni! :)
https://raknelkul.blog.hu/2011/09/25/tulelem_ha_beledoglok_is_1/full_commentlist/1#c17565310
Válasz erre: Túlélem, ha beledöglök is!
2012-08-17T13:53:08+02:00
2012-08-17T13:53:08+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Gratulálunk! Csak így tovább!!!!<br />
Csak annyit ajánlanék, hogy írd át az utolsó bekezdés mondatait pozitív megfogalmazásba: Csak magamnak akarok megfelelni. Megelégszem azzal, hogy elég jó legyek. ...stb... <br />
ugyanis a negatív megfogalmazás nem túl szerencsés, mi itt idéztük Dolfint, de ha ezt te mantraként használod, érdemesebb a pozitív átiratot használni.
https://raknelkul.blog.hu/2011/09/25/tulelem_ha_beledoglok_is_1/full_commentlist/1#c17562858
Válasz erre: Túlélem, ha beledöglök is!
2012-08-17T08:46:27+02:00
2012-08-17T08:46:27+02:00
maci84
http://blog.hu/user/747715
Húú, ebben a cikkben aztán ténleg magamra ismertem! Aznap mielőtt diagnoztizáltak még reggel egy értekezleten ültem lázasan, de persze ez nem számított hiszen nem tudtam a fönökömnek nemet mondani, hogy bejöjjek dolgozni, mert "szegény főnököm" hagy pihenjen othon úgy elfáradt és meg kibirom már többször volt ilyen. Aztán estére már meg lett a pontos eredmény: H. limfóma és ekkor is elsőre a fönökömet hívtam, hogy ki tudja mikor megyek vagy megyek-e. Átvergődtem 12 kemoterápián mégis a másoknak való nemet mondás és maximalizmusom legyőzése még most is folyamatos gyakorlást igényel. Nagyon belevéstem utolsó bejegyzésedet a fejembe és ki is nyomtattam és kiteszem az íróasztalomra. Ahogy találkozom a főnökömmel első dolgom lesz nemet mondani a régi rabszolgamunkámra! Csak egy életem van, mégsem értékeltem eléggé ezt, ahogy magamat sem. Minden erőmmel azon vagyok, hogy ez megváltozzon, elszánt vagyok, az egészségem megőrzésére helyeztem át a maximalizmusomat és más most élezem a pozitiv hatásait!
https://raknelkul.blog.hu/2012/01/27/kimegy_a_csalad_a_divatbol/full_commentlist/1#c16179741
Válasz erre: Kimegy a család a divatból?
2012-03-25T00:08:42+01:00
2012-03-25T00:08:42+01:00
töröltprofil (törölt)
http://blog.hu/user/162648
Minek a házasság áruljâtok már el?<br />
Úgy tudom, hogy a nõ úgyis teherbe tud esni ha nincsen jeggyûrû a ujján. A szerelem sajna nem örök, tetszik vagy sem. Nem azt mondom,hogy egy bizonyos intervallum után autómatikusan mindenki kiszeret a másikból! Csak a vonzalom szûnik meg. Az egymás iránti szeretet még megmarad, meg a tisztelet.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/05/rombolo_erzelmeink_1_resz_az_irigyseg/full_commentlist/1#c14013870
Válasz erre: Romboló érzelmeink 1. rész: Az irigység
2011-07-19T08:21:52+02:00
2011-07-19T08:21:52+02:00
totmari
http://blog.hu/user/632061
Vannak helyzetek,és vannak emberek akikkel szemben tehetetlen vagy. Pl.: ha valamilyen módon egy élethelyzetnek ki vagy szolgáltatva. Akkor hiába a mások által megkívánt szép és jó, ami ráadásul talán valóban téged "illetne" nem tehetsz semmit. Vagy elfogadod, és hagyod a fenébe, vagy mérgelődsz idegeskedsz rajta és rombolod magad. Egy családi versenyfutásban a testvérrel a mérleg úgyis annak az oldalára billen akit a szülő jobban szeret. Ez ellen pedig, bár az élet törvénye szerint neked is egyformán járna a szeretetből és a támogatásból...szóval nem tehetsz semmit. Nem okolhatod magad, viszont irigykedhetsz pusztító módon a testvéredre, de nem érsz el vele semmit. Hihetsz az isteni igazságosságban semmi egyébben.... vagy örülsz annak amid van, és megpróbálsz boldog lenni, ha el tudod felejteni, hogy kihasználtak és kevesebbet kaptál onnan, ahonnan neked is egyformán járt volna szeretet, megbecsülés, stb.....
https://raknelkul.blog.hu/2011/06/05/megfogadjam_e_a_tanacsat_vagy_sem/full_commentlist/1#c13671111
Válasz erre: Megfogadjam-e a tanácsát vagy sem?
2011-06-06T06:05:58+02:00
2011-06-06T06:05:58+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2011/06/05/megfogadjam_e_a_tanacsat_vagy_sem?fullcommentlist=1#c13669259" class="reply_nick_584677" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 13669259 );">@Gyermekpszichológus</a>: Bizony néha nehéz lehet eldönteni. Egy feszültség, diszkomfortérzet általában mutatja - ahogy a cikkben is írja vmp. <br />
Mélyebb meggyőződésekkel, viselkedésmódokkal, megoldásokkal kapcsolatban én azt gondolom, hogy az mutatja, hogy az a mi megoldásunk, meggyőződéünk-e, hogy hogyan tudjuk működtetni. Ha jól működik, boldogok vagyunk azokkal az eredményekkel, amiket hoztak, akkor jó. Akár a miénk volt eredetileg, akár a szülőktől, internalizálhatjuk a megoldást, viselkedést. Ha nem boldogulunk azzal, ha nem vezet jó utakra, akkor nem a miénk, keresni kell újat, még ha nagyon mélyen be is építettük.
https://raknelkul.blog.hu/2011/06/05/megfogadjam_e_a_tanacsat_vagy_sem/full_commentlist/1#c13669259
Válasz erre: Megfogadjam-e a tanácsát vagy sem?
2011-06-05T19:20:35+02:00
2011-06-05T19:20:35+02:00
Gyermekpszichológus
http://blog.hu/user/584677
Elég nehéz ám eldönteni, hogy saját meggyőződéséből vagy mások befolyására cselekszünk. Nekem örökös kérdés, hogy pl. a szüleim elvei valóban az enyémek is? Vagy már annyira magamévá tettem őket, hogy valóban az enyémek...passz. De mostanában sokat gondolkodom ezen.
https://raknelkul.blog.hu/2010/10/07/egy_rakbol_gyogyult_egeszseges_ember_tortenete/full_commentlist/1#c12982508
Válasz erre: Simonton-módszerrel gyógyultam meg csontmetasztázisból
2011-03-22T11:09:33+01:00
2011-03-22T11:09:33+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Ez 12 év, amióta a Margó gyógyult, inkább már 20... (a beszámoló régebben íródott, és nyomtatott formában járt kézről-kézre).
https://raknelkul.blog.hu/2010/05/20/konyvajanlo_simonton_a_gyogyito_kepzelet_a_simonton_program/full_commentlist/1#c12079196
Válasz erre: Könyvajánló: Simonton - A gyógyító képzelet (A Simonton-program)
2011-01-05T10:08:00+01:00
2011-01-05T10:08:00+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/05/20/konyvajanlo_simonton_a_gyogyito_kepzelet_a_simonton_program?fullcommentlist=1#c12075276" class="reply_nick_554845" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 12075276 );">@wbea</a>: Budapesten dolgozik egyikünk a blog írói közül, illetve a maradék kettő is tervezei a Pesten is való munkálkodást, egyelőre nem csoport vezetéssel, hanem egyéni terápiában. Ha bővebb információt szeretnél, kérlek írj nekem e-mailt: angyal9@gmail.com .<br />
Nem tudom, mikor "lettél tünetbentes", vagy kaptál negatív leleteket, de csak bátran nevezd magad gyógyultnak!!! Sokat dolgoztál érte, és ha folytatod a munkát magaddal/magadon, mindig egészséges maradsz!<br />
Gratulálunk, és további sok sikert!
https://raknelkul.blog.hu/2010/05/20/konyvajanlo_simonton_a_gyogyito_kepzelet_a_simonton_program/full_commentlist/1#c12075276
Válasz erre: Könyvajánló: Simonton - A gyógyító képzelet (A Simonton-program)
2011-01-04T21:37:06+01:00
2011-01-04T21:37:06+01:00
wbea
http://blog.hu/user/554845
NLP és Simonton módszer használatával - és persze kemóval meg sugárral - lettem tünetmentes egy agydaganat után. (Gyógyultnak nem merném nevezni magam...)<br />
Érdeklődöm, hogy Budapesten tudnak-e Simonton csoportról? Sajnos a rögzült magatartásminták nem változnak meg olyan könnyen...
https://raknelkul.blog.hu/2010/09/22/hagyj_nekem_teret/full_commentlist/1#c11174571
Válasz erre: Hagyj nekem teret!
2010-10-01T18:04:44+02:00
2010-10-01T18:04:44+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/09/22/hagyj_nekem_teret?fullcommentlist=1#c11168850" class="reply_nick_384253" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 11168850 );">@suzildi</a>: Szia, sajnos bizony van olyan, hogy a szülő rátelepszik a gyerekére, tudattalanul, vagy tudatosan, de sajnos létező probléma. Az csak jó, ha a te életedben, környezetedben ez nem fordul elő. :)
https://raknelkul.blog.hu/2010/09/22/hagyj_nekem_teret/full_commentlist/1#c11168850
Válasz erre: Hagyj nekem teret!
2010-10-01T08:47:39+02:00
2010-10-01T08:47:39+02:00
suzildi (törölt)
http://blog.hu/user/384253
Ez a poszt a valóság!<br />
Ha a fiatal, a gyerek egyáltalán "enged" beleszólni az életébe. Ha otthon lakik, bizony nem minden esetben törődik a szülőkkel, hogy mi a szülő "kívánsága". Egy szülő haláláig gondoskodna a gyermekéről. Mert ha már otthon lakik a fiatal, nem mindegy, hogy gyűrött, vagy piszkos-e a ruhája. Egy anya rendbe teszi. Nem mindegy dolgozik vagy henyél stb.<br />
Ha a fiatal összekötözik első perctől (!!!)egy másikkal, a párjával, akit választott, nem a legjobb! Minden egyes percet együtt..., ez nem egészséges dolog. Nincs annyira szabad mozgás. Már fiatalon lekötik egymást. Aztán jön, később a pofára esés... megunják egymást, előbb-utóbb. Féltékenykednek oktalanul, ha szülőknél laknak semmit sem csinálnak... jönnek, mennek... munka, vagy nincs munka... buli, evés, fekvés... és az anyuka csinál mindent... (már amelyik). Egy szülő akkor segít bele a mindennapokba, ha látja a másiknak a párja a fülét sem mozgatja... és a szép szó nem segít.<br />
Egy szülőnek is kell a szabadság!<br />
És a szép beszéd, a jó tanács: nem kell!<br />
Mert a mai fiatal, de úgy általában egy fiatal: makacs, önfejű felnőttebb korában... később majd belátja, igaza volt a szülőnek, ne így, -ne úgy csináld, hiszen a szeme előtt zajlik egymás élete, de mire ezekre a dolgokra rájön, már késő lesz...<br />
Sajnos mindenki úgy rontja el az életét, ahogy akarja, csak nem mindegy, hogy magával rántja-e a szülőket is...<br />
Egy házaspárnál viszont meg lehet beszélni annyi idő után is, hiszen mióta együtt élnek jóban-rosszban, hogy: most én elmegyek a barátnőkhöz, vagy elmegyek egy focimeccsre stb., persze ha nem él vissza a helyzettel, és nem hajnalban, sorozatosan megy haza az egyik vagy a másik is.<br />
Mindent meg kell és meg lehet beszélni!<br />
(ha a másik türelmesen meg is hallgatja és meg is fogadja a tanácsokat...)<br />
A szülők NEM AKARNAK rátelepedni gyermekeikre, de vannak olyan esetek, mikor bele kell, hogy szóljon az életébe. És sokszor ezt veszik sértésnek, piszkálódásnak. <br />
:)
https://raknelkul.blog.hu/2010/03/08/szeretlek_176/full_commentlist/1#c11120805
Válasz erre: Szeretlek
2010-09-25T22:51:12+02:00
2010-09-25T22:51:12+02:00
Jerome-Jumper
http://blog.hu/user/512930
Válasz az uccsó kérdésre...: Nem...nem tudom kimondani...:(
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/02/szeretethiany_4/full_commentlist/1#c11120715
Válasz erre: Szeretethiány
2010-09-25T22:35:06+02:00
2010-09-25T22:35:06+02:00
Jerome-Jumper
http://blog.hu/user/512930
Hali...<br />
Hát felnéztem erre az oldalra,és magamra ismertem...Rám igaz az az "első véglet"...Pedig van barátom,aki nagyon gyakran mondja hogy szeret,én meg egyszerűen nem tudok rá mit mondani...Még sosem mondtam neki...:( És senkinek sem,mer nekem se mondta eddig senki hogy szeret...a szüleim sem...Szóval...Kész hadirokkant vagyok...
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/22/testszimbolika_masoknak_megfelelni_akaras/full_commentlist/1#c11051028
Válasz erre: Testszimbolika - Másoknak megfelelni akarás
2010-09-18T17:45:33+02:00
2010-09-18T17:45:33+02:00
lüke
http://blog.hu/user/281341
szimbolikusan rákot kapni<br />
,olyan ,mint majdnem infarktust<br />
s<br />
a planocelluláris<br />
más mint az adenoca, s intraductalis is, söt a kissejtes is<br />
nem beszélve az embrionális szövetekröl<br />
ez már 5 féle amit itt felsoroltam,<br />
hogyan lehetne egységesen kezelni<br />
a tudatlanságnak nagy ára van...........
https://raknelkul.blog.hu/2010/09/02/eloadas_szegeden_1/full_commentlist/1#c11050947
Válasz erre: Előadás a rákbetegség lelki hátteréről Szegeden!
2010-09-18T17:34:07+02:00
2010-09-18T17:34:07+02:00
lüke
http://blog.hu/user/281341
etessétek a juhot ,ha nyirni akarjátok
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/28/a_rakbetegseg_ertekelese_atertekelese/full_commentlist/1#c11033159
Válasz erre: A rákbetegség értékelése, átértékelése
2010-09-16T15:29:54+02:00
2010-09-16T15:29:54+02:00
olyan-amilyen
http://blog.hu/user/507955
Popper Péter<br />
"az<br />
<br />
"..„elfogadás” nem jelent sem belenyugvást abba amibe nem lehet belenyugodni, sem kritikátlanságot. Az elfogadás higgadt és elemzõ tudomásulvételt jelent, a valóság tiszteletét, legyen az bármilyen, talán éppen olyan, hogy változtatni akarunk rajta. Az elfogadás tehát megismerést eredményez, és éppen ezért válhat a továbblépés kiindulópontjává."
https://raknelkul.blog.hu/2010/06/30/masok_minositese/full_commentlist/1#c11033108
Válasz erre: Mások minősítése
2010-09-16T15:25:40+02:00
2010-09-16T15:25:40+02:00
olyan-amilyen
http://blog.hu/user/507955
Azt gondolom, van még egy oka annak, hogy másokat minősítünk. Ezt " tanultuk". Mert szerintem ez is tanulható, Nem tanuljuk meg a kezdet kezdetén, hogyan is adjunk annak hangot, ha feszültek vagyunk, ha rossz kedvünk van, ha bántásnak érzünk valamit, ha irritál valami bennünket.
https://raknelkul.blog.hu/2010/09/02/eloadas_szegeden_1/full_commentlist/1#c11022801
Válasz erre: Előadás a rákbetegség lelki hátteréről Szegeden!
2010-09-15T16:59:44+02:00
2010-09-15T16:59:44+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/09/02/eloadas_szegeden_1?fullcommentlist=1#c11010553" class="reply_nick_507955" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 11010553 );">@olyan-amilyen</a>: Igen, persze. Küldj e-mailt az angyal9@gmail.com címre, ha szeretnél érdeklődni.
https://raknelkul.blog.hu/2010/09/02/eloadas_szegeden_1/full_commentlist/1#c11010553
Válasz erre: Előadás a rákbetegség lelki hátteréről Szegeden!
2010-09-14T14:56:23+02:00
2010-09-14T14:56:23+02:00
olyan-amilyen
http://blog.hu/user/507955
Üdvözletem!<br />
Érdekel, ha van rá igény, akkor Borsodban is lehetne ilyen előadás?
https://raknelkul.blog.hu/2010/08/31/nem_tudok_elaludni_zzzzzzz_gondolattakaritas_lefekves_elott/full_commentlist/1#c10877996
Válasz erre: Nem tudok elaludni!!!!……zzzzzzz…….Gondolattakarítás lefekvés előtt.
2010-09-01T09:08:16+02:00
2010-09-01T09:08:16+02:00
pizs (törölt)
http://blog.hu/user/310807
Rossz alvó vagyok. Többször fent vagyok éjjel. Valószínű a dohányzás okozza...<br />
De ha lefekvéshez készülődöm, a csend megnyugtat, nagyon a problémákra nem akarok gondolni, sokszor sikerül is nem foglalkozni ilyen dolgokkal, -először halkan nézem a TV-t, majd próbálok aludni, el is alszom. De csak csendben tudok!!! Igazi síri csendben! Ha éjjel felébredek, mert álmodom valamit, vagy előtörnek a problémák..., akkor egyesével elkezdek számolni, addig míg el nem alszom: mert semmire sem akarok éjjel gondolni! Csak aludni!
https://raknelkul.blog.hu/2010/08/31/nem_tudok_elaludni_zzzzzzz_gondolattakaritas_lefekves_elott/full_commentlist/1#c10868132
Válasz erre: Nem tudok elaludni!!!!……zzzzzzz…….Gondolattakarítás lefekvés előtt.
2010-08-31T10:35:03+02:00
2010-08-31T10:35:03+02:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Sziasztok!<br />
<br />
Jó bejegyzés! Arról nem is beszélve, hogy ha mégsem maradunk ébren a stressztől, álmunkban a fogcsikorgatás, fogszorítás akkor is kárunkra van.<br />
<br />
Én le szoktam írni egy lapra vagy a telefonomba amit még csinálni kell vagy aminek utána kell járni. A lista aztán megvár, nem kell rágódnom rajta, és másnap előveszem ha kell.<br />
<br />
Üdv,<br />
K
https://raknelkul.blog.hu/2010/08/16/elvarasaink/full_commentlist/1#c10757992
Válasz erre: Elvárásaink
2010-08-18T12:10:57+02:00
2010-08-18T12:10:57+02:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
A célok a nyugati kultúrában nélkülözhetetlennek látszanak. Valahogy (sajnálatos módon) sok ember számára ezek adják az élet értelmét. A célok sikeres elérése részben a boldogság illuzióját kínálja. Pedig az út a fontos.<br />
<br />
Fontos dolog az, amit mondtál. A másik személy ha behódol, ha maximálisan meg akar nekünk felelni, vagy egyszerűen kevés az önbizalma, akkor az elvárásaink a személyiségét korlátozhatják. Illetve pontosítanék. A másik állít fel magának korlátokat, mert nem tud mit kezdeni ezzel a helyzettel. Abban is egyetértek veled, hogy ez veszélyes szituációkat (kiszámíthatatlan reakciókat) eredményezhet. Ezt kiegészíteném azzal, hogy még veszélyesebb lesz a szitu, ha nem fejezzük ki az elvárásainkat. Ezzel idővel ugyanis magunkat tesszük tönkre (és mi a megváltozott viselkedésünkkel esetleg másokat).<br />
Végső soron a kimondott elvárásokhoz való alkalmazkodás függ attól is, hogy kinek mennyire fontos a velünk közös kapcsolata. Amennyiben nem fontos, akkor egyszerűbb továbblépni, ahogy te is írtad.
https://raknelkul.blog.hu/2010/08/16/elvarasaink/full_commentlist/1#c10746418
Válasz erre: Elvárásaink
2010-08-17T11:37:55+02:00
2010-08-17T11:37:55+02:00
gjozsi
http://blog.hu/user/362028
A keleti kultúrák úgy vélekednek erről, hogy minden cselekvés, amit céllal teszünk, csak rossz lehet. Arra gondolnak, hogy a nyugati világban szinte mindenki csak célokat néz, nem a folyamatot. Például ha tanulok, állandóan arra koncentrálok, hogy mikor végzek, és ekkor felületes, semmilyen lesz a tanulás. Bezzeg ha csak úgy, egy minket érdeklő dolgot tanulunk, sokkal mélyebb lesz a koncentrációnk. Na mármost az elvárásainkat ha közöljük az emberekkel, az elferdíti a másik személyiségét, főleg ha behódol. Ez akkor veszélyes, ha hozzánk közelálló emberekkel közöljük az elvárásainkat, és nekik pedig gyenge személyiségük van. Szerintem itt jobb követni a ezt a keleti felfogást, és elvárásokat felállítani csak akkor lehet, ha nagyon muszály (pl. kollégiumi szobatársak közötti szabályok, vagy olyan dolgok szabályozása amik kimondottan zavarják az együttélést. De ekkor is inkább jobb, ha új szobát keresünk vagy elköltözünk.)
https://raknelkul.blog.hu/2010/07/19/a_szerepek_osszecsuszasa_ki_a_ferfi_es_ki_a_no/full_commentlist/1#c10510600
Válasz erre: A szerepek összecsúszása: ki a férfi és ki a nő?
2010-07-20T15:14:58+02:00
2010-07-20T15:14:58+02:00
kszabo
http://blog.hu/user/32970
Az emberi élet egy gazdasági monokultúra, ahol nincsenek a szerepek nemesítve. Ép az adott szituáció adja meg kire mi jut. <br />
Fenemód sajnálom szegény nőket, akik csütörtökön már a hétvégi konyhamunkán sírnak. Katona koromban hárman főztünk százharminc emberre sokszor heteken át. A munkát meg kell tanulni hatékonyan elvégezni, a mai oktatás erre az egyre nem tanít meg senkit. Innen a sok sírás-rívás akár egy diplomahalom alól is :).
https://raknelkul.blog.hu/2010/07/19/a_szerepek_osszecsuszasa_ki_a_ferfi_es_ki_a_no/full_commentlist/1#c10507058
Válasz erre: A szerepek összecsúszása: ki a férfi és ki a nő?
2010-07-20T10:48:33+02:00
2010-07-20T10:48:33+02:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/07/19/a_szerepek_osszecsuszasa_ki_a_ferfi_es_ki_a_no?fullcommentlist=1#c10506458" class="reply_nick_362028" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 10506458 );">@gjozsi</a>: <br />
<br />
Ha már itt tartunk a túlzott nyafogás nőkben, a káromkodás, bunkóság és törtetés pedig férfiakban sem szimpatikus, pedig ott elméletileg a "helyén" van..
https://raknelkul.blog.hu/2010/07/19/a_szerepek_osszecsuszasa_ki_a_ferfi_es_ki_a_no/full_commentlist/1#c10506458
Válasz erre: A szerepek összecsúszása: ki a férfi és ki a nő?
2010-07-20T10:02:49+02:00
2010-07-20T10:02:49+02:00
gjozsi
http://blog.hu/user/362028
Többségében egyetértek a szerzővel :-). Az ember élesen csak úgy tudja megtalálni a helyét, hogyha azt csinálja ami jó neki. Egy biztos, senkinek nem kell azt vállalni, ami rossz. Nagyon sokféle élet és helyzet van, ezért nem nagyon lehet konzekvenciákat vonni, de azt a dolgot, ami huzamosan rossz nekünk, el kell felejteni. Viszont a férfiak túlzott nőiesedését (pl. hajfésülés, túlzott nyafogás), vagy a nők férfiasodását (káromkodás, bunkóság, túlzott törtetés) személy szerint rossznak érzem, akárhol is legyünk.
https://raknelkul.blog.hu/2010/06/01/hogyan_ne_szeressunk/full_commentlist/1#c10094132
Válasz erre: Hogyan NE szeressünk?
2010-06-08T19:34:19+02:00
2010-06-08T19:34:19+02:00
Eyre (törölt)
http://blog.hu/user/349174
A gond az ego mert talán inkább az ember magát szereti a másikban is ,mert engem nem lehet elhagyni ,engem meg kell hallgatni ,nékem igazam van ,és aki nem így tesz ,nos én erre gondolok ,és főleg ,magamra gondolok ,igen rájöttem már ,csak mellette lenni és nézni és segíteni -ha kéri,talán.
https://raknelkul.blog.hu/2010/06/01/hogyan_ne_szeressunk/full_commentlist/1#c10049614
Válasz erre: Hogyan NE szeressünk?
2010-06-04T12:57:54+02:00
2010-06-04T12:57:54+02:00
fruitella
http://blog.hu/user/307670
Szeretni kell? <br />
<a rel="nofollow" href="http://www.youtube.com/watch?v=wZPTeEB5A-A&feature=related">www.youtube.com/watch?v=wZPTeEB5A-A&feature=related</a>
https://raknelkul.blog.hu/2010/06/01/hogyan_ne_szeressunk/full_commentlist/1#c10027143
Válasz erre: Hogyan NE szeressünk?
2010-06-02T16:21:59+02:00
2010-06-02T16:21:59+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/06/01/hogyan_ne_szeressunk?fullcommentlist=1#c10018968" class="reply_nick_452456" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 10018968 );">@szabóandreakrisztina</a>: Ez majd külön cikkeket érdemel...
https://raknelkul.blog.hu/2010/06/01/hogyan_ne_szeressunk/full_commentlist/1#c10018968
Válasz erre: Hogyan NE szeressünk?
2010-06-01T22:26:37+02:00
2010-06-01T22:26:37+02:00
szabóandreakrisztina
http://blog.hu/user/452456
talán a lelki okokat kellene megkeresni, mint pl.<br />
belső gyermek
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c9086962
Válasz erre: Megbocsátás
2010-03-16T09:52:59+01:00
2010-03-16T09:52:59+01:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
Köszönjük a pozitív értékelést. Nagyon fontos dolgot említettél. A megbocsátást nem elég akarnunk, azt éreznünk is kell (teljes szívünkből).
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c9070690
Válasz erre: Megbocsátás
2010-03-14T18:22:31+01:00
2010-03-14T18:22:31+01:00
Norbivagyok
http://blog.hu/user/419670
Sziasztok! Gratula a bloghoz, igen jó!!!<br />
<br />
Egy bölcs embertől azt hallottam, hogy a folyamat fontos tényezője a saját magunknak való megbocsátás. Én ez alatt azt értem, hogy nagylelkűen engedjük meg magunknak a megbocsátásra való hajlamot. Amíg nem vagyunk kibékülve az új énünkkel (aki már nem haragszik sőt engedi, hogy tiszta lappal induljon a másik fél) addig nem fogjuk elengedni sérelmünket, és a megbocsátás nem szívből fog történni, csak felszínes módon elménk által, és „jól be is csapjuk” magunkat. Az igazi erő nem abban rejlik, hogy különbnek érezzük magunkat az elkövetőnél, hanem abban, hogy képesek vagyunk a szeretet felé fordulni a bosszúság helyett. (Ez nem a harag elnyomásával érhető el.) Bocsássunk meg magunknak, hogy megbocsátunk a másik félnek, és bocsássunk meg magunknak, hogy nem szolgáltatunk igazságot (igazságunkat), hanem pozitívan fordulunk hozzá, a történtek ellenére is. Ezzel sötétebb oldalunkat is elfogadjuk, aki így már nem akar a tudat alattiban bujkálva fortyogni és meghiúsítani az egészet, hanem ezen része integrálódik a megbocsátó oldalunkba (alá). A szituációban magunkat jónak értékeljük és a másikat rossznak, de ha eljutunk az egyenrangúságig, jó helyen járunk. Ha ezeket megtettük, alkalmasak vagyunk arra, hogy teljesen megbocsássunk, és elkezdjen hatni az egész folyamat.
https://raknelkul.blog.hu/2010/02/28/eloadas_szegeden/full_commentlist/1#c8900104
Válasz erre: Előadás Szegeden
2010-03-02T08:52:17+01:00
2010-03-02T08:52:17+01:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Remélem sikeres lesz, és ellátogattok Budapestre is! <br />
Szeged nagyon messze van, főleg hétköznap, munka után:(
https://raknelkul.blog.hu/2010/02/24/konyvajanlo_allan_es_barbara_pease_miert_hazudik_a_ferfi_miert_sir_a_no/full_commentlist/1#c8852237
Válasz erre: Könyvajánló: Allan és Barbara Pease – Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?
2010-02-25T20:08:56+01:00
2010-02-25T20:08:56+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/02/24/konyvajanlo_allan_es_barbara_pease_miert_hazudik_a_ferfi_miert_sir_a_no?fullcommentlist=1#c8844870" class="reply_nick_196480" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 8844870 );">@KarasuTengu</a>: csak ajánlani tudjuk, valóban élvezetes olvasmány.<br />
Minden jót neked is!
https://raknelkul.blog.hu/2010/02/24/konyvajanlo_allan_es_barbara_pease_miert_hazudik_a_ferfi_miert_sir_a_no/full_commentlist/1#c8844870
Válasz erre: Könyvajánló: Allan és Barbara Pease – Miért hazudik a férfi? Miért sír a nő?
2010-02-25T11:34:10+01:00
2010-02-25T11:34:10+01:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Hasonló témában nagyon érdekesnek találtam Szendi Gábor: A nő felemelkedése és tündöklése című könyvet. <br />
<br />
A Pease könyvvel régóta szemezek, legközelebb megveszem.<br />
<br />
Minden jót!
https://raknelkul.blog.hu/2010/02/22/sirj_ha_szukseged_van_ra/full_commentlist/1#c8806582
Válasz erre: Sírj, ha szükséged van rá!
2010-02-22T15:54:22+01:00
2010-02-22T15:54:22+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Kiegészíteném annyival, hogy a sírás letiltása odáig is fajulhat, hogy amikor végül megtelik ez a belső tartály, és elsírja magát az ember, az sem hoz megkönnyebbülést, oldódást, inkább egyfajta bűntudatot, hogy "milyen gyenge vagyok".<br />
Néha újra meg kell tanulni sírni! Nyilván nem jó, ha szomorkodunk dolgokon, vagy sokáig egy negatív állapotban maradunk, de ha kell, jöjjön ki, engedjünk neki szabad utat, kezeljük úgy, mint egy túlfolyót. Ha kell, sírunk, aztán feltöltődve előrenézhetünk a megoldás felé, pozitívan, újratöltődve, stresszmentesen.
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni/full_commentlist/1#c8649027
Válasz erre: Mit szeretsz csinálni?
2010-02-10T07:51:59+01:00
2010-02-10T07:51:59+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni?fullcommentlist=1#c8648413" class="reply_nick_235141" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 8648413 );">@koppanyi</a>: Köszi, hogy leírtad, örülök, hogy jót tett! :)<br />
A munkáddal kapcsolatban annyit tudok mondani, hogy ha maradsz, akkor tudd, hogy mért csinálod, lebegjen előtted a cél, legyen miértje az "áldozatnak". És valóban erősítsd azokat a dolgokat, amit szeretsz csinálni, csinálj valamit minden nap, amiben kedvedet leled, próbálj ki új dolgokat, hátha lesz egy új kedvenc. Nem fontos, hogy hasznos legyen, a lényeg, hogy örömet okozzon számodra!<br />
Hajrá!!! :)<br />
Szép napot!
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni/full_commentlist/1#c8648413
Válasz erre: Mit szeretsz csinálni?
2010-02-10T01:03:47+01:00
2010-02-10T01:03:47+01:00
koppanyi
http://blog.hu/user/235141
Köszönöm, most már világossá vált, hogy ezen tevékenységeket lehet szórakozásra és pusztán unaloműzésként is használni. Nyilván ez utóbbi nem akkora élmény, mivel gondolat elterelőként van értelme.<br />
Nekem nincs kapcsolatom a rákkal, de úgy érzem, hogy ugyanúgy nincsenek értelmes céljaim. Természetesen ha tehetem, szeretek utazgatni, a barátaimmal moziba menni, megnézni valamelyik kedvenc sorozatomat, fórumokat, blogokat olvasni az interneten, néha kereskedni a tőzsdén… De nem szeretem például a munkámat, sőt, kifejezetten boldogtalan vagyok amiatt, hogy megint bent kell töltenem 8 órát, és mindig ugyanazt a pár, nem túl felemelő, egysíkú tevékenységet kell csinálnom. Ugyanolyan menetrend szerint telik minden nap, szinte fullasztó, és már alig várom a munkaidő végét… Ugyanakkor tudom, hogy sok állástalan megbecsülne egy ilyen munkahelyet, és azt is, talán az én hozzáállásommal lehet a gond, no meg a csapatmunka sem az erősségem.<br />
<br />
Most, hogy leítam ezeket, egy kicsit megkönnyebbültem – legalább ennyi haszna volt -, de egy hasznos célt mindenképp találnom kell, méghozzá minél hamarabb.
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni/full_commentlist/1#c8622909
Válasz erre: Mit szeretsz csinálni?
2010-02-08T08:13:52+01:00
2010-02-08T08:13:52+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni?fullcommentlist=1#c8618462" class="reply_nick_235141" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 8618462 );">@koppanyi</a>: Igen, ez a cikk nem tartalmaz hosszú bevezetéseket és megyarázatot. Ezt most itt röviden pótolom: a többi cikkben már kifejtettük, hogy a lelki problémákkal küzdők - köztük leginkább a rákbetegek - lemondanak saját igényeikről, életükre jellemző az örömtelenség, mert már nem a saját igényeikre fordítják a figyelmet, mindig máséra. Az évek során el is felejtik, hogy mi az, amit szeretnek. Amikor megkérdezzük őket a terápia során, általában 3 (!) választ hallunk: tévézés, olvasás, valamilyen házimunka. A tévézés és az olvasás azért "nem jó", mert azt általában csak rámondják. Túl általános, nincs mögötte tartalom, ha érted, mire gondolok. Persze, jó a tévézés és az olvasás is, nem az a kérdés, hogy kreatív-e vagy sem, hanem hogy valóban maga miatt csinálja-e valaki, valóban van-e öröm mögötte, vagy csak általános, automatikus cselekvés (beül vki a tévé elé este 6-8-ig, de nem jelent sem kikapcsolódást, sem örömöt, sem igényeinek kielégítését). Ezért jó, ha kedvenc filmek nézését mondja valaki, vagy a kedvenc sorozatát mondjuk... Biztos te is érzed a különbséget, hogy milyen érzés fölkelni a széből, miután az egyik rég látott, kedves filmet nézted meg, vagy csak ledobtad magad a tévé elé. Vagy elővenni az egyik kedvenc könyved, összehasonlítva azzal, mikor semmitmondó magazint lapozgatsz unaloműzőként.<br />
A kreatív itt nem a cselekvésre vonatkozik, hanem annak a "kitalálására", hogy mit szeret csinálni. Ne három dolgot kaparjunk össze nagy nehezen, hanem minimum 10-et mondjunk kapásból!<br />
Remélem, sikerült a kérdésekre választ adnom, a félreértések kröüli homályt eloszlatnom.
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/20/mit_szeretsz_csinalni/full_commentlist/1#c8618462
Válasz erre: Mit szeretsz csinálni?
2010-02-07T18:26:51+01:00
2010-02-07T18:26:51+01:00
koppanyi
http://blog.hu/user/235141
Bocsánat, de a többivel ellentétben nem értem ezt a cikket. Ez valahogy kapcsolódik a célkitűzéseinkhez?<br />
<br />
Például a tévézés nem jó - az indoklás szerint azért, mert nem kreatív elfoglaltság -, de a „régi kedvenc filmjeimet nézni” már az?<br />
<br />
(Megjegyzés: elég zavaró, hogy az oldal gyakori automatikus frissítése miatt elszállt a hozzászólásom, ezért a szöveget kénytelen voltam wordben írni)
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/12/celok_nelkul_masokat_szolgalva/full_commentlist/1#c8393379
Válasz erre: Célok nélkül másokat „szolgálva”?
2010-01-21T11:20:38+01:00
2010-01-21T11:20:38+01:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
Mindenkinek a saját problémája a legnagyobb. A barátod pedig amit mondott megfontolandó: Érdemes pörögni a problémákon? Szerintem nem. Mert attól még egy megoldás sem született. Helyette tegyünk érte, hogy ne legyen min kiakadnunk. Ez viszont teljes mértékben a mi felelősségünk.
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/12/celok_nelkul_masokat_szolgalva/full_commentlist/1#c8386556
Válasz erre: Célok nélkül másokat „szolgálva”?
2010-01-20T20:06:47+01:00
2010-01-20T20:06:47+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2010/01/12/celok_nelkul_masokat_szolgalva?fullcommentlist=1#c8377407" class="reply_nick_196480" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 8377407 );">@KarasuTengu</a>: Vagy nem inkább az a baj, hogy nem a takarítás a hobbid? (Lásd a Mit szeretsz csinálni című cikket...)
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/12/celok_nelkul_masokat_szolgalva/full_commentlist/1#c8377407
Válasz erre: Célok nélkül másokat „szolgálva”?
2010-01-20T10:00:20+01:00
2010-01-20T10:00:20+01:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Sziasztok!<br />
<br />
Egy barátom néha azt mondja, fölöslegesen nagyítom fel a problémákat, amikor kiakadok azon, hogy a munka mellett megint csak takarításra és főzésre jutotta az időmből, a hobbimmal pedig nem tudtam foglalkozni..<br />
Dehát végülis minden annyit ér, amennyi értéket mi tulajdonítunk neki, nem? <br />
Természetes, hogy neki nem olyan létfontosságú az én kikapcsolódásom..:D<br />
<br />
K
https://raknelkul.blog.hu/2010/01/06/boldog_uj_evet_2131/full_commentlist/1#c8219441
Válasz erre: Boldog "Új" Évet!
2010-01-07T08:53:02+01:00
2010-01-07T08:53:02+01:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Sziasztok! BUÉK!<br />
<br />
Már aggódtam, hogy nincs újévi post!<br />
<br />
A fentiekhez csak annyit, még ha nem is saját gondolat, hogy azért kis lépésekkel általában nem lehet átlépni a szakadékot. <br />
<br />
Esetleg meg lehet kerülni, ha valaki ki tudja azt várni, de ez már egyéni ízlés dolga.<br />
<br />
Minden jót!<br />
K
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/23/borrak/full_commentlist/1#c7769414
Válasz erre: Bőrrák
2009-11-24T12:39:11+01:00
2009-11-24T12:39:11+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/11/23/borrak?fullcommentlist=1#c7766640" class="reply_nick_196480" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7766640 );">@KarasuTengu</a>: Bizony ritka példánynak számítasz! :)<br />
Nagyon gyakori, hogy emberek egymás életét élik, és játszmáznak. Sajnos.
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/23/borrak/full_commentlist/1#c7769313
Válasz erre: Bőrrák
2009-11-24T12:29:44+01:00
2009-11-24T12:29:44+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
A bőrrák és az UV-sugárzás közti kapcsolat még tisztázatlan. Sok tanulmányt olvasni, ahol kifejezetten tiltják a napozást, más helyeken azt állítják, a napvédők vegyszerei károsabbak a napnál, és olyan tanulmányt is olvastam, ahol arra az eredményre jutottak, nincs köze a bőrráknak és az UV-sugárzásnak egymáshoz. Sőt, akik rendszeresen napoztak, előbb meggyógyultak a bőrrákból...<br />
Mire eldöntik, mi az igazság, addig mi meggyógyítjuk a bőrrákban szenvedőket. (Vagy kihűl a nap. :) )<br />
Számomra a tanulság ezekből a kutatásokból, hogy a bőrrák is a pszichével hozható összefüggésbe, és ezen az úton gyógyítható.
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/23/borrak/full_commentlist/1#c7766640
Válasz erre: Bőrrák
2009-11-24T08:31:12+01:00
2009-11-24T08:31:12+01:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Nagyon általános jelenség, hogy egymás életét élik az emberek! Néha egészen csodabogárnak érzem magam, amiért nincs erre igényem, hiszen valahol divat is, hogy mindenhez hozzá kell szólni..<br />
<br />
A bejegyzés utolsó bekezdésére viszont elfáradt a helyesírásellenőrző mirigy :)<br />
<br />
súlytja=sújtja<br />
elfolytani=elfojtani<br />
jellmező=jellemző<br />
<br />
Minden jót!
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/05/testszimbolika_nemet_mondasra_valo_keptelenseg/full_commentlist/1#c7594984
Válasz erre: Testszimbolika - Nemet mondásra való képtelenség
2009-11-07T13:08:59+01:00
2009-11-07T13:08:59+01:00
Ződgyík
http://blog.hu/user/325290
Tény, hogy a rák többnyire pszichés eredetű, a szorongásokra vezethető vissza. Elv: nevess!<br />
A tested szereti, ha boldog vagy. Komolyan!
https://raknelkul.blog.hu/2009/11/02/pszichoterapiaval_a_rak_ellen/full_commentlist/1#c7555805
Válasz erre: Pszichoterápiával a rák ellen
2009-11-03T21:08:52+01:00
2009-11-03T21:08:52+01:00
Grafter
http://blog.hu/user/227131
Teljes mértékben egyetértek a fentiekkel. Számos példát hallottam már arról, hogy valakinek nem árulták el, hogy rákos, megműtötték és teljesen felgyógyult. Ha az ember beleéli magát abba, hogy beteg, nem sok esélye marad...
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/28/a_rakbetegseg_ertekelese_atertekelese/full_commentlist/1#c7512944
Válasz erre: A rákbetegség értékelése, átértékelése
2009-10-30T10:40:40+01:00
2009-10-30T10:40:40+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/10/28/a_rakbetegseg_ertekelese_atertekelese?fullcommentlist=1#c7502561" class="reply_nick_325291" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7502561 );">@Döglött macska</a>: Tök jó, amit írsz, van benne valami.<br />
Bár én a jót naggggyon jól el tudom fogadni. :D
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/28/a_rakbetegseg_ertekelese_atertekelese/full_commentlist/1#c7502561
Válasz erre: A rákbetegség értékelése, átértékelése
2009-10-29T13:11:57+01:00
2009-10-29T13:11:57+01:00
Döglött macska
http://blog.hu/user/325291
Az elfogadás abból indul, hogy tapasztaltál már valami rosszat. <br />
Ha csak jó ért, nehezen tolerálsz. Ez van. Emberi vonás.
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/22/testszimbolika_masoknak_megfelelni_akaras/full_commentlist/1#c7494541
Válasz erre: Testszimbolika - Másoknak megfelelni akarás
2009-10-28T19:18:31+01:00
2009-10-28T19:18:31+01:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Igen a harcművészetek és a meditáció mind segítenek megérteni magunkat. A meditáció ezen túlmenően belső utazásra hív minket, amely nagyon fontos eszköz belső lelki és szellemi világunk megismeréséhez és lehetőség szerint (fejlődésünk tükrében) tudatos irányításához. Másoknak csak akkor feleljünk meg, ha ez a megfelelés számunkra örömet okoz.
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/22/testszimbolika_masoknak_megfelelni_akaras/full_commentlist/1#c7451270
Válasz erre: Testszimbolika - Másoknak megfelelni akarás
2009-10-24T11:16:45+02:00
2009-10-24T11:16:45+02:00
Nyaligátor
http://blog.hu/user/325288
Tény, hogy minden megbetegedés mögött lelki okok állnak. A legjobb ez ellen valami harcművészet vagy meditáció. Ezek segítenek megérteni magunkat és elhelyezni a szintünket.<br />
Mással törődni pedig kell, sajnos...
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/02/szeretethiany_4/full_commentlist/1#c7423688
Válasz erre: Szeretethiány
2009-10-21T10:53:56+02:00
2009-10-21T10:53:56+02:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
Természetesen van kiút ebből a helyzetből. Mivel ez egy nem kritikus tanulási folyamat, ezért pótolható. Az első lépés az önelfogadás, amely sok nehézséggel járhat. Főleg akkor, ha fenntartásaink (komoly ellenállásunk) vannak a külsőnkkel és a belső képességeinkkel kapcsolatban. A következő lépés, hogy megtanuljuk, hogyan szeressük saját magunkat. Hogyan beszéljünk magunkhoz kedvesen, szeretettel. Hogyan ajándékozzuk, jutalmazzuk meg saját magunkat. Önmagunk elfogadásán és szeretetén keresztül vezet az út mások szeretetéhez. Egyszerűen azért, mert megoldottuk a problémáinkat és marad elég energiánk arra is, hogy másokra figyeljünk. Mindezen változásokban fontos egy élettárs, barát, testvér, aki tükörként szolgálhat abban hogy meddig jutottunk. Amennyiben nehézségeink támadnak érdemes szakember segítségét kérni, akinek a segítségével hatékonyabban és gyorsabban érhető el a kívánt eredmény.
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/02/szeretethiany_4/full_commentlist/1#c7419136
Válasz erre: Szeretethiány
2009-10-20T20:13:44+02:00
2009-10-20T20:13:44+02:00
sinusalfa
http://blog.hu/user/342438
"A szeretethiányos gyermeki létállapotból olyan felnőtt lehet, aki én elfogadási, önértékelési problémákkal küzd. Nem tanulta meg szeretni saját magát és így igazán nem tud szeretni másokat sem."<br />
Ez így elég lehangoló... De van-e kiút egy ilyen helyzetből? Hogyan, merre?
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/12/testszimbolika_onmagunk_hatterbe_szoritasa/full_commentlist/1#c7359147
Válasz erre: Testszimbolika - Önmagunk háttérbe szorítása
2009-10-14T12:43:51+02:00
2009-10-14T12:43:51+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/10/12/testszimbolika_onmagunk_hatterbe_szoritasa?fullcommentlist=1#c7357109" class="reply_nick_139846" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7357109 );">@Serio</a>:<br />
Mi baj az alapvető okkal? Nem véletlenül használtuk ezt a szót.<br />
<br />
Ki jött olyannal, hogy rákos a lépe? Itt mi nem írtunk ilyet. A testszimbolika sok laikus számára meredek, de a pszichológiában használatos. Megnézzük a test funkcióját: pl.: méreganyagok kiválasztása; és ezt hozzuk párhuzamba a lelki problémával: pl.: a lelki mérgek (düh, harag, félelem) "kiválasztása". Nem a szavakkal játszunk, hanem szimbólumokat fejtünk föl.<br />
Megértem, hogy annak, aki ezzel először találkozik, néha furcsa, de mi - és nem csak mi - ezeket több(tíz)éves tapasztalat alapján írjuk. Komoly szakirodalma is van a testszimbolikának, ha gondolod, beírok egy pár könyvcímet.<br />
<br />
Köszönjük a kommentet, a kritika egyébként jó ötletet adott, érdemes az olvasók számára többet írni a testszimbolika alapjairól, hogy mindenkinek "emészthető", érthető legyen. Köszi!<br />
Ha érdekel a téma, szívesen írok elérhetőségeket, ahol utánaolvashatsz még. És nézz szét egy kicsit a környezetedben (önmagadban), és vizsgáld meg a lelki problémákat a testi betegségekkel, biztos észre fogod venni a párhuzamot. Mielőtt elborulna az agyad. Nem vennénk a lelkünkre! :)
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/12/testszimbolika_onmagunk_hatterbe_szoritasa/full_commentlist/1#c7357109
Válasz erre: Testszimbolika - Önmagunk háttérbe szorítása
2009-10-14T10:16:47+02:00
2009-10-14T10:16:47+02:00
Serio (törölt)
http://blog.hu/user/139846
uh... Az alapvetéssel még nem is lenne bajom (bár, "elsődleges ok"?), de amikor ilyenekkel jönnek, hogy "Rákos a LÉPe? Akkor bizonyára fél megLÉPni egy fontos LÉPést az életben, és a szervezete így jelzi!", akkor kicsit elborul az agyam.
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/06/a_stressz_avagy_stephen_king_es_a_langolierek/full_commentlist/1#c7302136
Válasz erre: A stressz, avagy Stephen King és a Langolierek
2009-10-08T10:38:27+02:00
2009-10-08T10:38:27+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/10/06/a_stressz_avagy_stephen_king_es_a_langolierek?fullcommentlist=1#c7301326" class="reply_nick_196480" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7301326 );">@KarasuTengu</a>: <br />
A meditációval az éjszakai fogcsikorgatást is meg lehetne szüntetni. Nemsokára lesz egy cikk a relaxációkról.<br />
<br />
E-mail: <a href="mailto:angyal9@gmail.com">angyal9@gmail.com</a> (VKI), <a href="mailto:funkings@gmail.com">funkings@gmail.com</a> (vmp).
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/06/a_stressz_avagy_stephen_king_es_a_langolierek/full_commentlist/1#c7301326
Válasz erre: A stressz, avagy Stephen King és a Langolierek
2009-10-08T09:19:20+02:00
2009-10-08T09:19:20+02:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Sziasztok!<br />
<br />
Nálam a stressz fogcsikorgatásban (szorításban) jön ki éjjel, ami miatt sok fogászati problémám volt - de már van egy speciális készülékem ami megvéd. Nem érzem magam stresszesnek, hosszú évek óta meditálok rendszeresen, és 3 éve amikor ez kiderült, én döbbentem meg rajta a legjobban. Szervi okokat kizártuk, sejtelmem sincs éjszakára hogyan kapcsolhatnám ki a motort :D<br />
<br />
OFF: lehet valahogy e-mailt írni nektek? Lenne egy kérdésem, ami talán téma is lehetne.<br />
<br />
Minden jót!<br />
K
https://raknelkul.blog.hu/2009/10/02/felnott_a_gyerek_ki_akar_repulni_mit_tegyek/full_commentlist/1#c7245918
Válasz erre: Felnőtt a gyerek, ki akar repülni! Mit tegyek?
2009-10-02T10:43:48+02:00
2009-10-02T10:43:48+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
És persze ott van még az anyagi függés is... Sajnos egy mai huszonéves nem biztos, hogy meg tudja tenni azt, amit annak idején a szüleink, hogy huszonéves fejjel lakást fizet a fizetéséből, és gyereket nevel belőle...<br />
<br />
A másik pedig, hogy lehet, hogy kirepült a gyerek (felnőtt), de a szülő még akkor sem engedi el. Beleszól az életébe, ugráltatja, feljár a lakásába... Ha ezt nem oldják meg, akkor az azt jelenti, a gyerek még mindig nem vált le.
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/10/a_szeretet_nyelvei_szobeli_kifejezesi_mod/full_commentlist/1#c7225930
Válasz erre: A szeretet nyelvei - Szóbeli kifejezési mód
2009-09-30T12:31:08+02:00
2009-09-30T12:31:08+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/09/10/a_szeretet_nyelvei_szobeli_kifejezesi_mod?fullcommentlist=1#c7225193" class="reply_nick_196480" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7225193 );">@KarasuTengu</a>: <br />
Mindenre a legjobb megoldás az őszinte beszélgetés.<br />
Megfelelő időben leültetném a páromat. Elmondanám neki, amit itt most nekem leírtál. Aztán adnék neki tanácsokat, "használati utasítást" magamhoz. Megkérném, hogy fejezze ki a szeretetét az én nyelvemen (is), és én is az ő nyelvén fejezem ki többnyire a szeretetemet. Megkérdezném, neki valóban az-e a szeretetnyelve, amit én gondolok... Szóval őszinte nyílt beszélgetés a megoldás mindenre.<br />
<br />
Nem kell tolmács. :) Nekünk se ugyanaz a szeretetnyelvünk a férjemmel, de jól ki tudjuk fejezni a szeretetünket a másiknak.<br />
<br />
Vagy, mielőtt könyvet írnék válaszként, mutasd meg neki a blogot és az érintett cikkeket. Ez jó alapot nyújthat a megbeszélésnek is. :)<br />
<br />
Sok sikert!
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/10/a_szeretet_nyelvei_szobeli_kifejezesi_mod/full_commentlist/1#c7225193
Válasz erre: A szeretet nyelvei - Szóbeli kifejezési mód
2009-09-30T11:36:08+02:00
2009-09-30T11:36:08+02:00
Hollokara (törölt)
http://blog.hu/user/196480
Kedves Blog! <br />
<br />
Mi a teendő akkor ha egy pár két tagjának eltér a szeretetnyelve? <br />
Én úgy érzem jól tudok alkalmazkodni ahhoz, hogy a párom beszédes típus, de vele nem tudom hogyan értessem meg, hogy sokkal többet jelent ha megfogja a kezemet, mintha fél órát szaval. <br />
Hogyan lehet hidat verni? Fogadjunk tolmácsot? ;)<br />
<br />
Köszi, előre is,<br />
Kara
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/23/a_szeretet_nyelvei_szivessegek/full_commentlist/1#c7183274
Válasz erre: A szeretet nyelvei - Szívességek
2009-09-25T15:35:15+02:00
2009-09-25T15:35:15+02:00
ildsisy
http://blog.hu/user/113286
Ha vadidegennek is segítek, ha hirtelen valamire szüksége van,vagy pl.időset átkisérni a túloldalra, mert fél, vagy vak stb.sőt magamtól segítek neki.../ Nagyon szívesen segítek, önzetlenül, pedig nem is ismerem, nem szeretem, talán soha nem is fogom látni.<br />
Ha valaki valamit nem tud és én jobban tudom, segítek neki, elmagyarázom többször és többször, ha kell, más alkalmakkor is.<br />
Ha ismerőseim közt valakinek kell segítség és megadatik, hogy segítsek neki, szívesen. Ha rokonnak, azt szeretetből, természetesen segítek, ha hagyja. Vagy ha megkér, segítek.<br />
Soha cserébe semmit nem vártam, ha segítettem valakiknek valamiben.<br />
Nem mondtam soha azt, hagyj mert nem érek rá, vagy fogalmam sincs stb...<br />
Persze mindezeket az élet adja, aki nem akar soha segíteni, de ha megkérik, lehet, hogy fog.
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/21/a_kieges_problematikaja_avagy_teremtsunk_egyensulyt_az_eletunkben/full_commentlist/1#c7152952
Válasz erre: A kiégés problematikája avagy teremtsünk egyensúlyt az életünkben
2009-09-23T07:49:35+02:00
2009-09-23T07:49:35+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
A jó öreg rutin, ugye?
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/09/rombolo_erzelmeink_3_buntudat_es_buntudatkeltes_avagy_a_mesteri_manipulacio/full_commentlist/1#c7134229
Válasz erre: Romboló érzelmeink 3. : Bűntudat és Bűntudatkeltés, avagy a mesteri manipuláció
2009-09-21T15:38:13+02:00
2009-09-21T15:38:13+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/09/09/rombolo_erzelmeink_3_buntudat_es_buntudatkeltes_avagy_a_mesteri_manipulacio?fullcommentlist=1#c7122275" class="reply_nick_216271" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 7122275 );">@balazsisandor</a>: Ez nagyon jó!
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/09/rombolo_erzelmeink_3_buntudat_es_buntudatkeltes_avagy_a_mesteri_manipulacio/full_commentlist/1#c7123716
Válasz erre: Romboló érzelmeink 3. : Bűntudat és Bűntudatkeltés, avagy a mesteri manipuláció
2009-09-20T14:46:58+02:00
2009-09-20T14:46:58+02:00
sárkányszív (törölt)
http://blog.hu/user/260096
Okos ember írta ezt.
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/09/rombolo_erzelmeink_3_buntudat_es_buntudatkeltes_avagy_a_mesteri_manipulacio/full_commentlist/1#c7122275
Válasz erre: Romboló érzelmeink 3. : Bűntudat és Bűntudatkeltés, avagy a mesteri manipuláció
2009-09-20T10:33:36+02:00
2009-09-20T10:33:36+02:00
balazsisandor
http://blog.hu/user/216271
Mindaddig éreztem bűntudatot ("csak pár évtized"), míg meg nem tanultam: Ne próbálj meg mindenkinek megfelelni!<br />
Míg sorrendet nem állítottam, mi a fontos, mi nem. Mi ami közelebb visz a célomhoz, mi nem.<br />
Ami nem, azt nem csinálom, és kész.<br />
Persze ez sem ment egyik napról a másikra...
https://raknelkul.blog.hu/2009/09/09/rombolo_erzelmeink_3_buntudat_es_buntudatkeltes_avagy_a_mesteri_manipulacio/full_commentlist/1#c7029697
Válasz erre: Romboló érzelmeink 3. : Bűntudat és Bűntudatkeltés, avagy a mesteri manipuláció
2009-09-10T09:35:14+02:00
2009-09-10T09:35:14+02:00
ildsisy
http://blog.hu/user/113286
Az utolsó kérdésre tudok válaszolni: igen, rögtön észreveszem ha manipulálnak...nem nagyon foglalkozom evvel, lehet, hogy ez kicsit baj, de lerázom a gondolatokat magamról, amilyen gyorsan csak lehet! Mert csak ezt tudom tenni.Ha mégis tudok ellene tenni, az jó érzéssel tölt el...
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/25/vallalni_vagy_nem_vallalni_tetteinkert_a_felelosseget_ez_itt_a_kerdes/full_commentlist/1#c6877101
Válasz erre: Vállalni vagy nem vállalni tetteinkért a felelősséget: ez itt a kérdés?!
2009-08-26T11:13:08+02:00
2009-08-26T11:13:08+02:00
kicsi bogár
http://blog.hu/user/251576
Igen!
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/17/hogyan_mondjunk_nemet/full_commentlist/1#c6823000
Válasz erre: Hogyan mondjunk nemet?
2009-08-19T16:00:21+02:00
2009-08-19T16:00:21+02:00
ildsisy
http://blog.hu/user/113286
javítás: "...van egy"...
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/17/hogyan_mondjunk_nemet/full_commentlist/1#c6822991
Válasz erre: Hogyan mondjunk nemet?
2009-08-19T15:59:31+02:00
2009-08-19T15:59:31+02:00
ildsisy
http://blog.hu/user/113286
Érdekes régebben voltak idők mikor rávágtam valamire, hogy: nem de majdnem abban a pillanatban mégis igen lett belőle...:)az ellenkezője és mégis megcsináltam amit kellett...mindez, egy akaratosság kérdése, ennyi év után azt mondom, sokan csak direkt, akaratosan: azért sem...így gondolkodnak. Sajnos a környezetemben vagy egy valaki, aki ilyen...és egyszerűen borzalmas a légkör sokszor ő miatta...egyelőre nincs segítség, úgy látom, tehetetlen vagyok vele szemben! Sajnos! és mindig rosszabb és rosszabb a helyzet...
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/12/rombolo_erzelmeink_2_resz_a_felelem/full_commentlist/1#c6765377
Válasz erre: Romboló érzelmeink 2. rész: A félelem
2009-08-13T08:22:33+02:00
2009-08-13T08:22:33+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Most, hogy tovább gondolkodom, eszembe jutott, hogy <br />
szabadon élni = félelem nélkül<br />
.<br />
Tehát ha szembenézünk a félelmeinkkel, és felszámoljuk azokat, akkor felszabadulunk. Hajrá! :)
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/12/rombolo_erzelmeink_2_resz_a_felelem/full_commentlist/1#c6765364
Válasz erre: Romboló érzelmeink 2. rész: A félelem
2009-08-13T08:18:53+02:00
2009-08-13T08:18:53+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Igyekszem megvizsgálni, hogy reális, vagy nem reális. Mondjuk az ezredik vizsgámtól félni nem reális... és a legtöbb félelem ilyen. Talán megtörténik a rossz, talán nem. Ha már előtte úgy veszem, hogy úgyis megtörténik, akkor mit várok? Majd ha megtörtént, akkor megpróbálom megoldani, addig meg inkább érezzem magam jól.<br />
<br />
Egy változás-menedzsmentes könyvben olvastam ezt a mondatot: "Mit tennél, ha nem félnél?" Na, ezt sokan kiírhatnák egy cetlire maguknak, és ha gyakran elolvasnák, elgondolkodnának rajta, egy idő után rájönnének, nem a félelmeiknek kellene vezetni az életüket.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/05/rombolo_erzelmeink_1_resz_az_irigyseg/full_commentlist/1#c6707238
Válasz erre: Romboló érzelmeink 1. rész: Az irigység
2009-08-06T17:18:09+02:00
2009-08-06T17:18:09+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
Jaja, pont ezt akartam írni, hogy van a másik javainak olyan "megkívánása" is, amely inkább inspiráló. <br />
Jómagam meg falra mászok az olyanoktól, Hogy "neked könnyű, mert.....", ha olyan könnyű b+, akkor csináld te is. Ja, hogy te nem görnyedsz 30+ fejjel a tankönyv fölött, nem indulsz el este 10-kor futni, nem állsz neki hajnalban mosni? Pedig az olyan könnyű..<br />
Ráadásként még ifjonto fejjel megtanultam, hogy az irigyelt dolgok egyátalán nem olyan irigylésre méltóak és köszönöm, inkább nem biztos hogy kérek belőle, ha pl. az vagy az az ára. Itt elsősorban nem azokat értem amiért tenni kell, hanem pl. nagy ház, bejárónő, sok pénz, de durva erőszakos férjet kell elviselni miatta, aki a szolgáltatást pénzeli.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/05/rombolo_erzelmeink_1_resz_az_irigyseg/full_commentlist/1#c6705721
Válasz erre: Romboló érzelmeink 1. rész: Az irigység
2009-08-06T15:07:49+02:00
2009-08-06T15:07:49+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Szerencsére sose voltam az az irigykedő típus. Ritkán kelt bennem más eredménye rossz érzést, mindig inkább inspirációt tudtam meríteni mások sikereiből: "Ha nekik ment, nekem is megy!" <br />
Így a negatív irigykedést át lehet pozitív érzésre fordítani, és örülni mások sikereinek.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6701109
Válasz erre: Megbocsátás
2009-08-06T07:18:50+02:00
2009-08-06T07:18:50+02:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
@Az,Öreg: Köszönöm és használja egészséggel. :)
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6689948
Válasz erre: Megbocsátás
2009-08-05T08:35:25+02:00
2009-08-05T08:35:25+02:00
Az,Öreg
http://blog.hu/user/167325
A cikk gondolatait még többször fogom – utólagos engedelmével – idézni.<br />
Nagyon összefügg – Arany János Epilógusát követve – világnézetemmel, miszerint:<br />
<br />
„Ha egy úri lócsiszárral<br />
Találkoztam s bevert sárral:<br />
Nem pöröltem, -<br />
Félreálltam, letöröltem.”<br />
------------ <br />
Köszönöm.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/hibaink_1/full_commentlist/1#c6674874
Válasz erre: Hibáink
2009-08-03T19:50:05+02:00
2009-08-03T19:50:05+02:00
sárkányszív (törölt)
http://blog.hu/user/260096
Ja a másik nagy hibám a Csernust is szeretem nagyon olyan kedves helyes.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/hibaink_1/full_commentlist/1#c6674802
Válasz erre: Hibáink
2009-08-03T19:40:38+02:00
2009-08-03T19:40:38+02:00
sárkányszív (törölt)
http://blog.hu/user/260096
Ki vagy ,kinek írom kommentemet? De a válaszom akkor is megy,ha tudom ha nem tudom.SZERETEM AZ EMBEREKET.Gyönyörű,gyönyörű szöveg. Akárki vagy ,vagytok,köszönöm hogy VAGY.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/maximalizmus/full_commentlist/1#c6674245
Válasz erre: Maximalizmus
2009-08-03T18:26:42+02:00
2009-08-03T18:26:42+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/maximalizmus?fullcommentlist=1#c6673776" class="reply_nick_113286" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6673776 );">@ildsisy</a>: Köszönjük! :)<br />
<br />
Igen, sajnos a "baráti tanácsokat" kevés barát fogadja meg, pedig sok jó dolgot tanácsolnak egymásnak a barátok is. Ne szomorkodj emiatt, ez így működik, mi is megfigyeltük. A pszichológusnak jobban hisznek...
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/maximalizmus/full_commentlist/1#c6673776
Válasz erre: Maximalizmus
2009-08-03T17:32:11+02:00
2009-08-03T17:32:11+02:00
ildsisy
http://blog.hu/user/113286
Ez a blog nagyon jól rátapínt mindenre!<br />
Sok embernek kellene ezt olvasni, de időben!<br />
Valamikor egy két blogomat épp azért indítottam, hogy segítsek azokon, akik szinte elvesznek saját magukban.Vagy a világban, vagy még tapasztalatlanok mindenben. A témákat nem győztem már, hol ide-hol oda írtam a saját véleményemet, TAPASZTALATBÓL. mert már a fél életem lement és így születtek az írásaim...<br />
Ismerek kettő, három olyan hozzám közel álló személyt, akik járnak pszchológushoz, és nem javul az életfelfogásuk!!!!És fiatalok!<br />
Próbáltam nekik tanácsot adni, türelmesen, nem ők a saját akaratuk szerint élnek. Teljesen reménytelenek, úgy tűnik nekem, és ez elszomorít.<br />
Mindegyik más típusú...<br />
Én aránylag színtben tartottam magam a sok sok baj, problémám mellett, megúsztam a bajt...egyéniségem nem változott meg, csak legfeljebb kevesebbet mosolygok...
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/hibaink_1/full_commentlist/1#c6667907
Válasz erre: Hibáink
2009-08-03T08:57:04+02:00
2009-08-03T08:57:04+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Nekem a legkedvesebb, hogy domináns vagyok. :)<br />
<br />
Amiről leginkább le tudnék mondani, hogy könnyen megsértek másokat azzal, hogy sokmindent kimondok, és őszinte vagyok.
https://raknelkul.blog.hu/2009/08/02/hibaink_1/full_commentlist/1#c6666265
Válasz erre: Hibáink
2009-08-02T21:30:09+02:00
2009-08-02T21:30:09+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
Legkedvesebb hibám? Utálok és nem is nagyon tudok semmiféle játékban a vesztes lenni. <br />
Legrosszabb hibám? A nemszeretem dolgokat halogatom, néha már addig, míg a határidőből is kicsúszok, aztán az utolsó pillanatban mégis összeáll a dolog. Na, ezt meg utálom.<br />
A kettő között van számtalan átmenet hibám.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6665195
Válasz erre: Megbocsátás
2009-08-02T19:00:59+02:00
2009-08-02T19:00:59+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11?fullcommentlist=1#c6655064" class="reply_nick_306201" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6655064 );">@fejlődő</a>: Comté ex C.: köszi, jókat írtál. Ezeken felül annyit tudnék ajánlani, hogy fogd a családod, ültesd le őket, és beszéld meg velük. Az valóban nem megbocsátás, ha utána felhánytorgatják. A nyílt és őszinte beszélgetés mindenre nyújt megoldást. Hajrá!
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6665166
Válasz erre: Megbocsátás
2009-08-02T18:55:55+02:00
2009-08-02T18:55:55+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11?fullcommentlist=1#c6652614" class="reply_nick_274806" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6652614 );">@Comté ex C.</a>: A bocsánatot kérő szempontjából igen. De a cikk nem róla szól, de igen, egyetértek, abból a szempontból igen. Vagy ha szankcionálás, és következmények meg is történnek - mert megtörténnek, néha nem haragból, vagy szankcionálásból, hanem mert elvész mondjuk a bizalom, pl. megcsalásnál - legalább emberek módjára tudjanak utána egymásra nézni, közös dolgokban részt venni, mint mondjuk a megcsalásos példánál maradva, a közös gyerek nevelése... Ebben az esetben a következmények megtörténte és a megbocsátás még a bocsánatkérő szempontjából sem azonos.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6655379
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T22:23:33+02:00
2009-07-31T22:23:33+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
Elsősorban nem az én tisztem válaszolni, de kezdő lépésként megteszi szerintem, ha az orra alá dugod a fenti cikket. Feléd nem történik meg a megbocsátás, az szerintem ott kezdődik, ha egy vita hevében adu ászként nem játszák ki azonnal a múltbéli hibádat. Én a magam részéről igyekszem tisztázni a nézeteltéréseket, elmondani, hogy adott viselkedés, mondat nekem miért fáj, de a lehető legritkább esetben szedem elő újból azokat, még ha a nézeteltérés forrása ugyanaz is, mármint nem a már megtörtént eset, hanem ahhoz hasonló.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6655064
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T21:46:06+02:00
2009-07-31T21:46:06+02:00
fejlődő
http://blog.hu/user/306201
Rendkívül érdekes és célratörő a négy pontos "szamárvezető" a tudatosan gondolkodók számára,magam is ki fogom próbálni.Az én problémám azonban a topicénak épp az ellentettje: elismert hibám után úgy érzem,nem tudnak nekem megbocsátani, hetekkel-hőnapokkal az "eset" után is felhánytorgatják (családon belüli mulasztás). Millió formában elismertem már,hogy valóban hibáztam, belátom és elnézést kérek érte (nem égbekiálítóbűnről van szó!), a megbocstásá felszínes és látszólagos. Én,mint bántó fél hogyan tudom a fenti négy lépcsőhöz hozzásegíteni azt,aki azokat nem ismeri és haragtartó,más szempontból uralkodó típus? A baj az, hogy így kimondatlanul, feldolgozatlanul mindkettőnket emészt a dolog-mindenkit másmiatt,mégsem tudunk belőle kievickélni.<br />
Az oldalhoz egyébként gratula! Sok ilyen hasznos felvetést kérünk még!
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6652614
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T16:38:11+02:00
2009-07-31T16:38:11+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
VKI, igen, de ha valakinek a bocsánatát kéred, akkor nem arra gondolsz, hogy megbékéljen a történtekkel az illető és a bocsánata által felszabadítsa magát. A bocsánatot szerintem pont arra kérjük, hogy a helytelen cselekedeteink, mondataink a kapcsolatunkat ne mérgezze semmilyen formában. Ha elhagynak, az már maga a szankció, amelyet megbántottság miatt kaptunk. Bocsánatot annak a reményében kérünk, hogy a viszonyunkon nem esik csorba, a dolgok visszazökkennek a régi kerékvágásba és nem történik szankcionálás. Vagy nem? Most a bocsánatot kérő szempontjából nézzük a dolgot szigorúan.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6651477
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T14:57:36+02:00
2009-07-31T14:57:36+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11?fullcommentlist=1#c6647426" class="reply_nick_274806" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6647426 );">@Comté ex C.</a>: <br />
<br />
OFF <br />
zellerkrém szendvicsesben sztem<br />
ON<br />
<br />
Az elejére *bólogat*, egyetért.<br />
<br />
A közepére: a megbocsátás nem azt jelenti, hogy el van felejtve, amit tettél velem, tedd csak továbbra is! Vagy hogy a következményekkel nem kell számolni. Vagy elmarad a törvényi következmény. Ez nem egyfajta fölmentés a "bűnös" részére. Ez a magunk érzéseinek a kitisztítása.... a magunk felszabadítása... megbocsátás, de mi vagyunk a központban, és nem az elkövető. Pl. megcsal vkit a párja. Szétmennek, de nem táplál a megcsalt haragot a másik iránt, elfogadja a történteket, és megtanul együttélni a következményekkel. Maga miatt fontos, nem a másik miatt.<br />
<br />
Az apukás sztori elég kemény, szerintem komoly pszichoterápiás munka, hogy anyuka megbocsásson apukának, sőt, apuka önmagának. Ilyen esetben is nagyon fontos a megbocsátás, de nem azért, hogy a másikat fölmentsük, hanem hogy magunkat ne mérgezzük tovább.<br />
<br />
És igen, az önmagunknak történő megbocsátás az elsődleges, és legfontosabb, ez így van. Amíg nem tudjuk szeretni magunkat, nem lehetünk egészségesek.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6647528
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T10:09:21+02:00
2009-07-31T10:09:21+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
Jájjj..<br />
OFF<br />
VKI, segíts lécci, úgy emlékeztem, hogy a vajas bejegyzésnél van a zellerkrém, de nem. Hát akkor hol?<br />
ON
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6647426
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-31T10:02:38+02:00
2009-07-31T10:02:38+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
Jaj, nem azt mondom, hogy a megbocsátás egyenlő a felelősség magamra vállalásával és az "ide rúgjatok" tábla kihelyezésével, de könnyen ebbe csaphat. Ha valakinek, akkor nektek biztos megvan a kép az alkesz apukáról, aki részegen nap mint nap elkalpaálja a családot, de anyuka mindig megbocsát neki, sőt egy idő után el is hiszi, hogy ő a bűnös és apának igaza van mindenben. <br />
Szóval mégegyszer nekiveselkednék. A megbocsátás nagyszerű és nemes dolog. A megbántás, ami a megbocsátást előzi meg, lehet többféle. Olyan bántott meg, aki számomra fontos, vagy olyan, aki nem. Az egómat sérti (ez esetben elsősorban magunkkal kell(ene)tisztázni a dolgot), vagy visszaélt a bizalmammal, jóindulatommal és belegázolt abba, ami számomra a legszentebb dolog és ezt milyen mértékben tette meg. No, én a számomra érdektelen emberek megbántásain tudok túllépni. Egyszerűen arról szól, hogy nem fontos számomra az illető léte, véleménye, nincs közöm hozzá, nem kell megbocsátanom neki, egyszerűen nem érdekel az illető. <br />
Az igazi megbocsátással kapcsolatban több kérdés merült fel bennem:<br />
ha pl. megcsal a párom, a megbocsátás csak akkor az igazi, ha nem hagyom el és vele maradok? Vagy megbocsáthatok úgy is, ha elhagyom? Ezt ő biztos nem megbocsátásként éli meg. A megbocsátás csak akkor megbocsátás mindkét fél részére, ha minden folytatódik tovább a régi kerékvágásban?<br />
A múltkor történt egy eset, egy belga apuka vitte a gyerekét a bölcsődébe, de útközben elfeledkezett a gyerekről, megállt a munkahelyén, ledolgozta a munkaidejé és 8 óra múltán egy halott babát talált az autójában, akit elfelejtett kitenni a bölcsiben. Ilyen esetben létezik/lehet-e őszintén megbocsátásról beszélni valaha. Tegyük fel (bár nem tudom elhinni, hogy ez megtörténhetne), hogy az anya megbocsát egyszer ennek az embernek. De vajon ő megbocsát-e saját magának valaha. Lehet, hogy a magunknak való megbocsátás nehezebb, mint valaki bocsánatát elnyerni.<br />
<br />
OFF<br />
köszi a zellerkrémet, rögtön megnézem :-)<br />
ON
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6644278
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-30T19:59:00+02:00
2009-07-30T19:59:00+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11?fullcommentlist=1#c6642726" class="reply_nick_274806" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6642726 );">@Comté ex C.</a>: Na, vmp jól össze is foglalta, végülis ez egyébként is az ő cikke, én csak bekontárkodtam... :)<br />
Én csak arra reagálnék, hogy egyetértek abban, a megbocsátás NEM LEHET egyenlő azza, hogy magunkat hibáztatjuk. Hiszen akkor nincs is értelme, a másikra való haragudással, vagy az önváddal mérgezzük magunkat... szinte mindegy lenne. Mi ezt sose fogjuk bátorítani. Én inkább arra gondolok, hogy a magunk egészsége érdekében fontos, hogy megbocsássunk, mert akkor tudjuk elengedni a problémát. Ha ez úgy megy, hogy megpróbáljuk megérteni a motivációit, vagy azt nézni, milyen jót tett nekünk azzal a rossz cselekedettel, vagy azzal, hogy átlépünk rajta (ha ez feldolgozással történik, nem elfojtással!!!), szóval, a lényeg, hogy menjen. És ez sem egyenlő azzal, amikor valaki rámondja, hogy "Én már megbocsátottam!", de belül még fortyog a dühtől...<br />
<br />
Tök jó, hogy most ezen diskurálunk, nagyon jó dolgok jutnak eszünkbe, és szuper, hogy megvitatjuk a véleményünket! Köszi az inspiráló kommentet!<br />
<br />
és OFF: olvastad a zellerkrémet a karajon? Kicsit későn válaszoltam.<br />
ON
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6644067
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-30T19:25:41+02:00
2009-07-30T19:25:41+02:00
vmp
http://blog.hu/user/296757
@Comté ex C.: A megbocsátás magunk miatt fontos és nem az "elkövető" miatt. Nem az ő tettei nyernek megbocsátást, hanem azok negatív hatása saját magunk számára. Amikor "átléped" a problémát akkor az azért nyújt látszólagos, rövid távú megoldást, mert nem nézel szembe a helyzettel. Ezáltal nem azonosulsz az ehhez kapcsolódó negatív érzésekkel és úgy érzed ez egy sikeres megoldás. Mégis többnyire feszélyeznek a korábbi rossz élményünkkel kapcsolatos történetek, filmjelenetek,, vagy amikor látjuk az "elkövetőt" vagy hallunk róla. A rossz emlékektől minden esetben ajánlatos megszabadulni. Az átlépéssel sajnos elősegítjük, hogy ezek a negatív élmények lesüllyedjenek tudatalattinkba, amelyek a legváratlanabb helyzetekben aktivizálódhatnak. Mikor ez megtörténik, akkor nem is értjük igazán, miért van rossz kedvünk. Ilyenkor indulhat el a projekció folyamata, amellyel külső okokat keresünk saját lelki állapotunk egyensúlyvesztésére. A megbocsátás nem egyenlő azzal, hogy beismerjük mi vagyunk a hibásak. Nem is jelent transzparenst a homlokunkon, hogy "ide rúgjatok!". Kizárólag saját védelmünk érdekében történik. A vicc az egészben, hogy az "elkövetőnek" semmi köze a megbocsátás folyamatához, ahogyan arról sem tud, hogy a harag létezik.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6642726
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-30T16:24:12+02:00
2009-07-30T16:24:12+02:00
Comté ex C.
http://blog.hu/user/274806
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11?fullcommentlist=1#c6636991" class="reply_nick_296777" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6636991 );">@VKI</a>: maximálisan egyetértek, a harag elsősorban a haragvót mérgezi, legtöbbször akinek szól a harag, nem is tud róla. Azt hiszem az egyik legnehezebb feladat a megbocsátás. <br />
Azzal mondjuk nem értek egyet, hogy mindig, minden helyzetben a megbocsátásra kellene törekedni. Nem biztos, hogy meg kell érteni a másikat, vagy sanyarú gyerekkorát megismerve és sajnálva el kell nézni az ellenünk elkövetett "vétkeit". Ez könnyen fordulhat a másik irányba, miszerint bátran rugdoshat bárki, és igen, én vagyok/voltam a hibás, nem is érdemlek mást. Szerintem lehet úgy is elengedni a haragot, ha nem bocsátunk meg. Egyszerűen lezárom magamtól, nincs közünk egymáshoz, nem kell, hogy az életemet befolyásolja akármilyen szinten is. Ettől még nem biztos, hogy megbocsátottam neki, egyszerűen túllépek rajta. Megbocsátani inkább csak annak lehet, aki nagyon fontos számunkra és szoros a kötelék közöttünk.<br />
<br />
Láttam ám, hogy hosszab az írás :-)
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6637028
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-30T08:10:24+02:00
2009-07-30T08:10:24+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
A 3. lépéshez, a negatív érzelem megváltoztatásához: Ha nem tudunk jót, pozitívat találni az emberben, a helyzetben, próbálkozzunk előbb a megértéssel. Vizsgáljuk meg a motivációit, és gondoljunk bele, hogyan juthatott oda, ahova. Lehet, hogy inkább a szánalmunkat érdemli meg, mint a haragunkat (rosszul bántak vele, szeretethiányban él...stb...). A megértés segíthet megbocsátani, mert ha arra törekszünk, hogy megértsük mások indítékait, már nem a haragot erősítjük.
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/22/konfliktuskerules/full_commentlist/1#c6637016
Válasz erre: Konfliktuskerülés
2009-07-30T08:07:13+02:00
2009-07-30T08:07:13+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
<a href="http://raknelkul.blog.hu/2009/07/22/konfliktuskerules?fullcommentlist=1#c6634184" class="reply_nick_260102" onclick="javascript:if ( typeof followCommentReply != 'undefined' ) return followCommentReply( 6634184 );">@L'/Atalante</a>: Igen, valóban néha az élet kompromisszumra kényszerít minket. Azért fontos, hogy egy ilyen döntésben is benne legyünk (szóval a mi döntésünk legyen, hogy kompromisszumot kötünk, ne csak úgy belesodródjunk a helyzetbe). A másik fontos, hogy tudjuk, miért tesszük, és mennyi ideig tart ez az állapot. Ha időlegesen föl is adjuk vágyinkat egy nagyobb célunk érdekében, legyen az valóban időleges, és érje meg ezt az áldozatot, nekünk!
https://raknelkul.blog.hu/2009/07/29/megbocsatas_11/full_commentlist/1#c6636991
Válasz erre: Megbocsátás
2009-07-30T08:00:00+02:00
2009-07-30T08:00:00+02:00
VKI
http://blog.hu/user/296777
Nagyon igaz, mondhatjuk úgy is, hogy a harag saját magunk büntetése. Nem azt mérgezi, aki ártott nekünk, hanem bennünket. <br />
Ráadásul egy éveken át dédelgetett harag, meg nem bocsátás ott lappang a rákbetegség hátterében is.