Meddig lehet elmenni másoknál? Mi az a pont, amelynél már a másik nem hajlandó úgy viselkedni, ahogyan mi szeretnénk?

Ez a pont akkor jelenik meg, ha a másik ember nemet tud mondani a kérésünkre, utasításainkra, hízelgésünkre. Következetesen, akár erélyesen kitart saját döntése mellett. Képes szembeszállni velünk és megindokolni saját véleményét. A kóstolgatást gyerekkorunktól kezdve gyakoroljuk. Aki gyenge és nem támad vissza, az rendszeresen áldozatává válik a kóstolgató embereknek. Mindannyian egyfajta láthatatlan letapogató készülékkel rendelkezünk, amellyel megtaláljuk a nálunk gyengébbeket és erősebbeket. Az erősebbekkel többnyire kerüljük a versenyhelyzetet vagy konfliktust (persze erre is akad kivétel), a gyengékkel szemben segítőkészséget, sajnálatot, domináns vagy manipuláló magatartást tanúsítunk.

Mi van akkor, ha bennünket kóstolgatnak?

Ameddig a saját határainkat nem vagyunk képesek kijelölni, addig mások ezeken a határokon ki be fognak surranni. Olyanok leszünk, mint egy átjáró ház. Az életünk zsúfolttá válhat (ha nem vigyázunk) mások céljaitól, álmaitól, kéréseitől, szívességeitől és akár fenyegetéseitől, manipulációitól is. A belső bizonytalanságunk, a lelkiismeret furdalásunk és a gyötrő bűntudat mind arra késztetnek, hogy az átjáró emberek ellen a legkevésbé se lépjünk fel erélyesen. Nehogy megbántsuk, megsértsük őket, nehogy kivívjuk a haragjukat. A félelem a másik fél reakcióitól alaptalanná válik, ha a saját határaink védelme során nem minősítjük a másik viselkedését, megnyilvánulásait. Gyakori hiba, hogy ha el is jutunk addig, hogy képviseljük érdekeinket, a saját belső bizonytalanságunk magyarázkodásba fullad. Ezzel szó szerint feldobjuk a labdát, amellyel a másik fél gyakran él is. A magas labda lecsapásának jellegzetes megnyilvánulási formája a megsértődés, megbántódás. Ez persze a manipuláció újabb eszköze, amellyel a másik fél megpróbál visszavezetni minket az általa irányított, befolyásoló helyzetbe. Fontos! Tudatosítanunk kell magunkban, hogy a másik fél negatív válaszreakciója ebben a helyzetben nem a mi viselkedésünk következménye. Nem mi vagyunk a felelősek a másik fél viselkedéséért. A megtévesztő magatartás többnyire csupán azt a célt szolgája, hogy mi bűntudatot érezzünk.

Te hogyan reagáltál, mikor téged kóstolgattak?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.