Egyik betegem a minap arról panaszkodott, hogy vele többnyire rossz dolgok történnek, jó dolgok pedig nagyon ritkán. A kérdése az volt, hogy miért vele történik mindez? Kezdetben nem igazán értettem a problémáját. Mindene megvan: jól működő, boldog házas élet, szép és egészséges gyerekek, egy olyan munka, amelyet nagyon szeret, új építésű magánház, két autó, barátok, összetartó, gondoskodó rokonság stb.

Aztán leesett… persze...a jó dolgokhoz gyorsan hozzászokunk és természetesnek vesszük őket. Többnyire addig küzdünk csak értük és tartjuk őket számon, amíg meg nem kapjuk vagy szerezzük őket. Attól kezdve, hogy hozzászokunk az „új” dolgokhoz (személyekhez), azok besimulnak hétköznapi életünkbe. Mi pedig új célok elérése után nézünk, mivel a megvalósított feladatokat már kipipáltuk.

A fő kérdés az, hogy amúgy is szelektív figyelmét mire fordítja az ember?

Biztosan ön is tapasztalta már kedves olvasó, ha céljának legújabb tárgya egy szép kék pulóver, akkor elkezdi észrevenni más embereken, az utcán, a munkahelyen, a szórakozóhelyen, a bevásárlóközpontban. Észreveszi az üzletek kirakatában, a divatújságokban, tv-ben, interneten. A környezetből sokkal intenzívebb ingerek érkeznek céljának tárgyával kapcsolatban, mint korábban.

Vajon miért történik ez?

Egész egyszerűen a figyelmi fókusz középpontjába került az új, megszerezni kívánt ruhadarab. Ezért erre figyelünk. Érzelmileg is kötődünk a célszemélyhez vagy céltárgyhoz. Ennek az érzelmi állapotnak a kiindulási szakaszában a hiány érzése jelenik meg, míg a kívánt cél elérésekor többnyire eufórikus boldogság, amely órákig, napokig, legfeljebb hetekig tarthat.

Tehát ha jó dolgok történnek velünk, akkor a kezdeti boldogság érzését hamar felváltja a megszokás érzése. Az igényszintünk még magasabbá válik. Egyre nagyobb horderejű célokra lehet szükségünk ugyanazon eufórikus érzés kiváltásához. Kicsit olyan ez, mint a kábítószer.  Szélsőséges esetben a felhalmozási és birtoklási vágy elhatalmasodhat az emberen.

Akkor miért láthatjuk azt, hogy több rossz dolog történik velünk, mint jó?

A rossz dolgok is természetes részei életünknek. Arra tanítanak, hogy változzunk. Változtassunk életvitelünkön, körülményeinken. Tapasztaljunk és váljunk bölcsebbé. Fontos! Rossz dolgok egy helyen nem történnek velünk. Két méterrel a föld alatt. Ott aztán tényleg nincsenek problémák. Szóval azért emlékezhetünk több rossz dologra, mert egyrészt a jó dolgokkal ellentétben ezeket igen nehéz megszokni (ha egyáltalán meg lehet)Másrészt változtatásra kényszerítenek, amely a biztonságérzetünket megzavarhatja és erős ellenállásba ütközhet. Ha alaposan megfigyeljük saját életünket, láthatjuk: sokkal több jó van az életünkben, mint rossz. Lehet, hogy rossz napom volt a munkahelyemen, de otthon vár a szerető családom, a gyermekeim, a szép házam. Azzal az autóval megyek haza munkából, amelyre olyan sokáig vágytam. Otthon azokat az ételeket ehetem, amelyeket szeretek. Egészséges vagyok és egyébként is minden jó dolog, ember, amire, akire vágytam a korábbi években már itt vannak a közvetlen környezetemben.

Mindig akkor vesszük észre mennyi értékes ember és tárgy vesz minket körbe (akiket és amiket természetesnek tekintünk, hogy vannak)mikor valakit, vagy valamit közülük elveszítünk. Ezért adjunk hálát minden nap, hogy mennyi csodás dolog vesz bennünket körbe. A rossz dolgokra pedig tekintsünk úgy, mint figyelmeztetőjelek, amelyek változtatásra, tettekre sarkallnak.

Te megbecsülőd a jó dolgokat az életedben? Hálás vagy értük?

A bejegyzés trackback címe:

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.