Igen pontosan. Mi köze van a két szónak egymáshoz? Nagyon is sok. A rákbetegek életében kivétel nélkül megtalálhatjuk a boldogtalanság, vagy látszatboldogság létállapotát. Amikor a boldogságunk nem a saját létünk öröméből, nem a saját életutunk felfedezésének pozitív érzéseiből táplálkozik. Amikor a másoknak tett szolgálatból, segítésből hiányzunk mi magunk. Pedig a legfontosabb feladat, amit szem előtt kell tartanunk, hogy bármit is teszünk az életünkben, az értünk vagy értünk is kell, hogy történjen. A rákbetegség pedig rákoppint a fejünkre, hogy valamit másképpen kellene (lehetne) csinálnunk.

A rák diagnosztizálása után az első kétségbeesést, a megjelenő halálfélelmet és a megszűnni látszó jövőképet félretéve tudatosan(!) kell felépítenünk a belső egészséget. Itt és most! A betegséget a szolgálatunkba kell állítani. Ami azt jelenti, hogy meg kell néznünk, hogy mire akarja felhívni a figyelmet. A figyelem fókuszába került dolgokat pedig el kell kezdenünk megváltoztatni.

A betegség a belső énünkre akarja felhívni a figyelmet, amelyet elhanyagoltunk. Az örömeinket mindig kívülről szereztük be. Nem igazán tudjuk, hogy mi a jó nekünk. Vagy csak egyszerűen elfelejtettük, elfojtottuk magunkban. A belső egyensúlyhoz szükségünk van az örömre. A kívülálló embereknek próbáltunk örömet szerezni. Az ő örömeikkel azonosulva azt gondoltuk, hogy ezek a mi örömeink. Ezek az örömök azonban nagyon is esetlegesek. A külső környezetünk gyorsan hozzászokik a mi állandó örömnyújtásunkhoz és már nem örül annyira. Vagy nem örül egyáltalán. Korábban azt gondoltuk, hogy befolyásolni tudjuk mások hangulatát. Most kiderül, hogy mégsem. Mindent megteszünk, hogy a másik kedvében járjunk, de nincsen semmi eredménye, vagy nincsen köszönet. Ekkor könnyen megsértődhetünk, hogy mennyire hálátlan a másik fél. Mennyire nem becsül bennünket. Ahelyett azonban, hogy mások reakcióival foglalkoznánk, figyeljünk saját magunkra, a saját igényeinkre, szükségleteinkre. Ezeket kielégítve valódi örömforrást teremtünk magunkban. Ezek mind olyan tevékenységek, amelyeket nem kényszerből kell tennünk, a velük való foglakozás közben nem keletkezik bennünk feszültség. Ezek mind valódi örömök, mert a saját, valódi igényeink kielégítésére, teljesítésére irányulnak. Ezeket a tevékenységeket jegyezzük meg jól. Tudatosítsuk magukban a létezésüket és szánjunk elég időt rájuk. Ez a legfontosabb lépés, hogy úgy éljük az életünket, ahogyan nekünk a legjobb.

A tapasztalatom azt mutatja, hogy az ember az apró alattomos dolgokon csúszik el, miközben megtesz mindent azért, hogy boldogan éljen. Ezek az apró dolgok sokszor láthatatlanok és kis adagokban növelik a belső feszültségünket. Ilyen egyszerű dolog lehet, hogy nem utasítunk vissza közeli hozzátartozókat, mikor szívességet kérnek.  Mert korábban ők is segítettek nekünk. Bár nekünk semmi kedvünk segíteni (hangsúlyozom, hogy abban a pillanatban és körülmények között), mégis segítünk. De ez a segítség, sokszor „nyögvenyelős”. Legszívesebben máshol lennénk, mással foglalkoznánk. De köt az ígéretünk. Köt az igen válaszhoz kapcsolódó felelősségünk. Csak éppen megint az történik, ami nekünk nem jó. Ehhez hasonló apró finomságok mérgezik meg az életünket és ezek nem megfelelő kezelése által adjuk ki kezünkből az irányítást.

Persze erre jogosan teszi fel a kérdést a kedves olvasó: Vannak dolgok, amelyekre rákényszerülünk, nem? Ilyen például egy munkahely megtartása. A mostani válságos időkben nehezebben megy új munkahely után nézni. Ez van, ezt kell szeretni.  Erre a következő a válaszom: Találd meg mindenben azt ami jó neked. Ez lehet egy utálatos munka is. Lehet, hogy utálod a munkahelyed, de kapsz cserébe fizetést (a megélhetéshez), szakmai tapasztalatot, jobb esetben szakmai fejlődést és emberi megbecsülést.

 Minden napodat szervezd úgy, hogy legalább egy dolog történjen a te kedvedért. Semmi nem ér annyit, hogy elrontsa a kedvünket. A boldogságunk útjába pedig végképp ne álljon!

Élj boldogan és egészségesen!

A bejegyzés trackback címe:

https://raknelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr881860539

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása