vmp 2010.01.06. 15:26

Boldog "Új" Évet!

Kisebb szünet után most jelentkezünk újra kedves olvasóink! Boldog Új Évet kívánunk mindenkinek! Ha Új Év, akkor új fogadalmak! Vagy régiek, amelyeket újra megfogadunk? Az ünnepek lehetőséget nyújtanak arra, hogy az ember átgondolja a mögötte álló esztendő történéseit, az elért sikereket, esetleges kudarcokat. Az Új Év új célokkal kezdődik vagy a régi célok folytatásával. Azonban gyakran előfordul, hogy a fogadalmat nem követi a tett, a változtatás, amely az áhított célokhoz közelebb vinne.

Nézzünk néhány okot, hogy miért:

1.       Alacsony önértékelés: gyakran azért nem lépünk a tettek mezejére, mert azt gondoljuk magunkról, hogy nem vagyunk képesek ezt vagy azt megtenni. Nincsen meg bennünk a kitartás, a bátorság, a megfelelő készségek stb. Senki sem szereti a kudarcot. Márpedig a céljainkhoz vezető úton gyakran találkozhatunk velük. A kudarc számomra terelőtábla a vágyaink ösvényén, amely nem a mi alkalmatlanságunkat jelzi, hanem a céljaink elérésének módszerében lévő hibás elemekre mutat rá. Csupán ezeken kell változtatni, nem pedig saját magunkat vágy másokat hibáztatni.

2.       Időbeosztás: a másik leggyakoribb probléma a „nincsen rá időm!” szindróma.  Sokféleképpen ugorhatunk neki egy feladatnak, de általános problémának tekintem azt, hogy a kezdeti nagy fellángolás és lelkesedés idővel alábbhagy. Ennek legfőbb oka, hogy türelmetlenek vagyunk a céljainkkal kapcsolatban, és ha az eredmények nem jönnek olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk, feladjuk a változtatásba vetett erőfeszítéseinket. Erre a legjobb az „apró gombócok” módszere. Ha a célunk mondjuk egy elefánt lefogyasztása, akkor azt lehetetlennek tűnő vállalkozás megvalósítani egyetlen nap vagy akár egy hét alatt. De apró falatonként még egy elefánt is „elfogyasztható”. Vagyis nem kell nekiugrani a céljainknak „fejetlenül”. Elég, ha mondjuk minden nap 10 percet szánunk rájuk (fejenként).

3.       Félelem a változástól: a harmadik leggyakoribb probléma, mikor a számunkra fontos célok „bizonyos” következményeitől szeretnénk megszabadulni. Például: Szeretnénk egy jobb állást, több pénzt, nagyobb házat, de ugyanakkor félünk, hogy ezáltal szeretteinkből, barátainkból, környezetünkből negatív érzéseket váltunk ki.  A jobb állás ráadásul több felelősséggel is jár. Ér ez nekem annyit? A célok kitűzése egyfajta mérlegelésnek tekinthető. Mindig alaposan gondoljuk végig mit is akarunk valójában! Akarjuk-e vállalni a változás okozta következményeket?

4.       Megszokásaink: Ezeken változtat legnehezebben az ember. Főleg a rossz megszokásokon. Néha falnak érzi az ember maga előtt őket, amelyeket nehéz lebontani. Ez az érzés azonban csalóka. Mindig a feladat előtt érzi azt az ember, hogy nehéz lesz a „bontás”. Ez is úgy megy, mint az időbeosztásnál. „Tégláról téglára” lehet lebontani a falakat. Ráadásul a céljaink, mint pl. egy nyelv elsajátítása is válhatnak megszokássá. Saját tapasztalataim alapján kb. 40 napba telik, míg valamilyen tevékenység megszokássá változik az életünkben és szervesen integrálódik az életvitelünkbe.

 

 

Tehát kitartás! A fogadalmak valóra válnak! Ráadásul mindez csak rajtunk múlik.

 

Boldog valóra vált vágyakkal teli Új Évet!

A bejegyzés trackback címe:

https://raknelkul.blog.hu/api/trackback/id/tr601651724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hollokara (törölt) · http://hollokara.inda.hu 2010.01.07. 08:53:02

Sziasztok! BUÉK!

Már aggódtam, hogy nincs újévi post!

A fentiekhez csak annyit, még ha nem is saját gondolat, hogy azért kis lépésekkel általában nem lehet átlépni a szakadékot.

Esetleg meg lehet kerülni, ha valaki ki tudja azt várni, de ez már egyéni ízlés dolga.

Minden jót!
K
süti beállítások módosítása